Mi a különbség a mosógép elektronikus és mechanikus vezérlése között?

Mi a különbség a mosógép elektronikus és mechanikus vezérlése között? A kézi vezérlésű mosógépek egyre ritkábban kaphatók az üzletekben, de az emberek még mindig vitatkoznak arról, hogy melyik a jobb és megbízhatóbb: a kézi vagy az elektronikus. Sőt, egyes szerelők azt állítják, hogy a régebbi kézi vezérlésűek sokkal tartósabbak, mint a modern elektronikus technológia. Fontos kideríteni, hogy melyik oldalnak van igaza. Vizsgáljuk meg az elektronikus és a mechanikus vezérlés közötti különbségeket, és azt, hogy melyik tart tovább. Összehasonlítjuk a két lehetőséget minden kritérium alapján.

A kontrolltípusok összehasonlító jellemzői

Annak meghatározásához, hogy melyik vezérlési típus a jobb, mindkét lehetőséget figyelembe kell venni. Kezdjük a manuális sebességváltóval, amelynek fő előnye a megbízhatóság. A mechanikus kapcsolást időzítők segítségével hajtják végre, amelyeknek köszönhetően a forgókapcsoló bizonyos sebességgel mozog. Az érintkezők záródnak, aktiválva vagy deaktiválva a kijelölt funkciókat. Az áramkör egyszerű és ezért megbízható. Van azonban egy hátránya: nagyszámú alkatrész forog folyamatosan, ami felgyorsítja a kopásukat. Az alkatrészek elkopnak, eltörnek, és gyakrabban igényelnek javítást.

Az elektronikus kezelőszervek nem éppen egyszerűek; épp ellenkezőleg, meglehetősen bonyolultak és zavaróak. De ez a bonyolultság nem befolyásolja a felhasználót: a gombok és kezelőszervek sokaságának köszönhetően az automata sebességváltó használata egyszerű és egyértelmű. Csak pillantson a műszerfalra, olvassa el az ikonokat, és nyomja meg a kívánt gombot. A kényelmes és intuitív beállítások mellett a modern elektronika a következő előnyöket kínálja a manuális sebességváltókkal szemben: mechanikus vezérlés

minimális mozgó alkatrész, ami csökkenti a rendszer kopásának valószínűségét;
számos további funkció jelenléte, amelyek egyszerűsítik a mosást és javítják a mosás minőségét (szőrtelenítés, intenzív öblítés, gyorsítás);
a gép felszerelése speciális érzékelőkkel, amelyek automatikusan kiszámítják a begyűjtött víz és por mennyiségét, valamint a ciklus hőmérsékletét és időtartamát;
a mosási folyamat jól látható a kijelzőnek köszönhetően (a ciklus szakaszát, időtartamát és a kiválasztott beállításokat mutatja);
Fokozott biztonság, mivel az elektronika képes reagálni vészhelyzetekre, szivárgás, túlzott habzás és egyensúlyhiány esetén leállítani a gépet (az érzékelőknek köszönhetően a mosógép érzékeli a hibát és leállítja azt);
öndiagnózis (minden egység és alkatrész az „agyhoz” – a vezérlőpanelhez – csatlakozik, így meghibásodás esetén a modul érzékeli a meghibásodást, és megjeleníti a hibakódot a kijelzőn).

A mechanikát megbízhatóbbnak, az elektronikát kényelmesebbnek és biztonságosabbnak tartják.

Az elektronikus vezérlésű mosógépeknek van egy hátrányuk is: érzékenyek a hirtelen feszültségingadozásokra. Egy hirtelen áramkimaradás vagy túlfeszültség a rendszer lefagyását okozhatja, ami akár a vezérlőmodul károsodásához is vezethet. A vezérlőmodul újraflashelése, javítása vagy cseréje költséges; néha költséghatékonyabb egy új mosógép vásárlása. Alternatív megoldásként azonban egy speciális stabilizátort is beszerelhetünk a tápegységbe, amely kiegyenlíti a tápegységet és megvédi a mosógépet a meghibásodástól. elektronikus vezérlés

A mechanikus és elektronikus vezérlés előnyeit és hátrányait összehasonlítva arra a következtetésre juthatunk, hogy az elektronika egyértelműen nyer. Ha egy mosógép rendelkezik vezérlőpanellel, az kényelmesebb, egyszerűbb és biztonságosabb a használata. Ezért manapság gyakorlatilag lehetetlen manuális vezérlőket találni az üzletekben.

Miért bírták tovább a régi mechanikus varrógépek?

A régi kézi mosógépek tovább tartanak, mint modern társaik – ez tény. De ez nem a mechanika és az elektronika kérdése, hanem inkább a tömegtermelés és a piaci körülményeké. Az első mosógépek gyártása hosszú időt vett igénybe, magas színvonalon készültek, és drágák voltak. Szigorú ellenőrzés és folyamatos tesztelés mellett, robusztus alkatrészekből állították össze őket. Nem sajnálták a pénzt: a tartály rozsdamentes acélból, az ellensúlyok öntöttvasból, a test pedig drága műanyagból készült. A végeredmény egy tartós „háztartási segítő” lett borsos áron.

A verseny jelenleg arra kényszeríti a gyártókat, hogy csökkentsék a költségeket és felgyorsítsák a termelést. A mosógépeket robotok, nem emberek ellenőrzik, és a lehető legolcsóbb anyagokat használják, beleértve a beton ellensúlyokat és a műanyag tartályokat. Még a karosszéria is vékony műanyagból készül – mindezt a költségek csökkentése érdekében. A tömegtermelés is szerepet játszik: több berendezést szerelnek össze, és a hibás termékek aránya nő. A modern mosógépek azonban többszörösen olcsóbbak, mint elődeik: az átlagár 10-12 ezer. Ha egy ilyen egység akár három évig is kitart, akkor teljes mértékben megtérül a költsége.