Vasaljam ki a ruháimat szárítógépben szárítás után?

Az automata mosógépek feltalálása igazi forradalmat jelentett számtalan háztulajdonos számára. Aztán a mosógépekkel együtt megjelentek a szárítógépek is, amelyek világszerte megszabadították az embereket attól, hogy napokat töltsenek a ruhák erkélyeken vagy lakásokban való szárításával. De az emberek mindenhez hozzászoknak, és most automata vasalógépeket kérnek, hogy elkerüljék a mosás és szárítás utáni vasalás maceráját. Egyesek azonban azzal érvelnek, hogy a szárítógép után felesleges vasalni a ruhákat, ha megfelelően vannak bepakolva a dobba. Nézzük meg, hogy ez igaz-e.

A szárítógép nem helyettesíti a vasalót.

A szárítógép-gyártók javukra legyen mondva, hogy folyamatosan új módokat adnak hozzá a kínálatukhoz, amelyek minimális vasalást tesznek lehetővé szárítás után, de sajnos ezek nem helyettesítik a megfelelő vasalást. Egyes ruhadarabok esetében az automatikus szárítás után nem kell vasalni, de ez inkább az anyag, mint a szárítógép funkciója.

Két alapvető szabály van arra, hogy a ruhák szárítás után kevésbé gyűrődjenek: először is, a szövet típusától függően válaszd ki a megfelelő beállítást, másodszor pedig ügyelj a ruhatöltet kiegyensúlyozott mennyiségére. Ha a ruhákat szétteríted a dobban és alaposan kivasalod őket, jól száradnak és szinte gyűrődésmentesek lesznek. De ha szoros gombóccá gyűröd a ruháidat, és teljesen telepakolod a dobot, a ruhák rosszabbul fognak száradni, és nagyon gyűröttek lesznek.

Megjegyzés: A szárítógépben a gyűrődések minimalizálása érdekében használjon olyan programokat, mint a „Vasalás” vagy a „Szekrény”.

A speciális üzemmódok szinte semmilyen mechanikai hatást nem gyakorolnak a ruhákra, csak aktívan fújnak forró levegőt a ruhahalmokra.

Azt sem javasoljuk, hogy a mosási ciklus befejezése után a szárítógépben hagyd a ruhákat. Minél tovább áll ott, annál nehezebb lesz vasalni őket, mivel lehűlnek és dérbe borítják. Amíg a ruhák még melegek, elegendő kirázni őket, hogy visszanyerjék eredeti formájukat (ezt vasaló nélkül is könnyen megteheted). Ha vannak gyűrődések, könnyebb kivasalni őket, mint lehűlt anyagon.

Szárítógép használati utasítása

Nem nagy ügy, ha a ruhák gyűrötten jönnek ki a szárítógépből. Sokkal rosszabb a helyzet, ha a ruhadarab a felhasználó gondatlansága miatt helyrehozhatatlanul megsérül a szárítási folyamat során. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha olyan ruhadarabokat tesznek a szárítógépbe, amelyek nem alkalmasak automatikus szárításra. Ezek a ruhadarabok általában nem tolerálják az erős mechanikai igénybevételt és a magas hőmérsékletet. Ilyenek például:

• nagyon vékony anyagok, például csipke, batiszt, tüll;
• gazdagon díszített tárgyak, különösen hímzéssel, applikációkkal, fémcsíkokkal és egyéb elemekkel;
• kapron, nejlon és egyéb poliamid szövetek.

A többrétegű, egyenetlenül száradó ruhadarabok, például a parkák, pehelykabátok, pehelytakarók és párnák szárítása különös gondot igényel. Egyes felhasználóknak sikerül ezeket a ruhadarabokat automatikusan szárítani több üzemmód kombinációjával: először egy szupergyors szárítási ciklussal, majd a ciklus végén egy meleg levegős beállítással. Sajnos nem minden automata szárítógép rendelkezik a megfelelő funkciókkal és programokkal, ezért fontos gondosan betartani a gyártó utasításait. Egyes szárítógépeket párnák, takarók és dzsekik szárítására alkalmasként hirdetnek, míg másokat nem.

A szárítógép betöltésekor ne feledd, hogy még a hagyományos, új kötöttáru is összezsugorodhat magas hőmérsékleten. Tehát, ha pólót vagy alsóneműt vettél, jobb, ha levegőn szárítod, mint hogy később katasztrofális zsugorodással nézz szembe. Ugyanez vonatkozik, különösen a gyapjú darabokra. Ha mégis használod a szárítógépet ezekhez a darabokhoz, válaszd a legkényesebb beállítást.

Fontos! Amiben a szárítógép nem árt, és valóban helyettesítheti a vasalót: a szintetikus anyagok.

A szintetikus anyagok mellett csak néhány pamut ruhadarab rendelkezik ezzel a tulajdonsággal: a gépben való szárítás után azonnal felvehetők vagy eltehetők a szekrénybe.

Ahogy fentebb említettük, fontos, hogy a szárítógépben kiegyensúlyozott töltetmennyiséget tartsunk fenn. A legtöbb szárítógép 5-7 kg töltetre van tervezve, de vannak kompakt gépek is, amelyek akár 3,5 kg ruhát is képesek szárítani. Ne feledje, hogy mindig a száraz, nem pedig a nedves ruhadarabok súlyát adják meg. Továbbá ezek az adatok csak a pamut és lenvászon darabokra vonatkoznak. Például a szintetikus anyagok esetében a megengedett kapacitás a felére csökkenthető, gyapjú esetén pedig a dob töltete nem haladhatja meg az 1 kg-ot. Természetesen ne vágjon több darabra egyetlen gyapjúpulóvert, ha az valamivel nehezebb, de ne tegyen más ruhadarabokat a gépbe.

A dob túlterhelése nemcsak magát a szárítógépet károsíthatja, hanem a benne lévő ruhákat és a szárítási teljesítményt is. Minél több ruhát zsúfol a dobba, annál kevésbé lesznek szárazak és annál gyűröttebbek lesznek. Emiatt a tapasztalt felhasználók azt javasolják, hogy például a blúzokat és ingeket nagyon kis adagokban szárítsuk, függetlenül az anyag típusától.

Mindenki hozzászokott, hogy a ruhákat szín és anyagtípus szerint szétválogatja, mielőtt a mosógépbe teszi őket. A szárított ruhákat is szét kell válogatni, de csak nedvességtartalom és kívánt szárazsági fok szerint. A méret szerinti válogatás is hasznos lehet, hogy megakadályozza a zoknik vagy az alsóneműk beakadását például a párnahuzatokba és paplanhuzatokba. Végső megoldásként a nagyméretű darabokon kapcsolja be a cipzárakat és gombokat.

És az utolsó szabály: ne felejtsd el ellenőrizni a ruháidat idegen anyagok szempontjából, mielőtt a szárítógépbe teszed őket. Egyes műanyag akasztók vagy más alkatrészek megolvaszthatják vagy foltot hagyhatnak más ruhadarabokon, ha magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A legjobb, ha leveszed vagy felvarrsz egy merevítőpántot a melltartóhoz. A kötények és fürdőruhák pántjait pedig a legjobb összekötni.

   

Olvasói hozzászólások