Hogyan működik egy ruhaszárító

Kevesen értik, hogyan működik egy ruhaszárító, feleslegesnek tartják. A valóságban azonban a ruhaszárító nagyszerű kiegészítője a mosógépnek, időt takarít meg a ruhák felakasztásán és kitűzésén. Ez a divatos készülék különösen hasznos azok számára, akik nagy adag ruhát mosnak, de nem tudják megszárítani az összes darabot. Tehát nincs ok arra, hogy elkerüljük a ruhaszárítót – jobb, ha jobban megismerjük.

Milyen típusú szárítóberendezések léteznek?

A ruhák felakasztása korántsem az egyetlen szárítási mód a 21. században. Valójában a nagy háztartási gépek gyártói többféle elektromos szárítógépet kínálnak. Fő különbségük az alkalmazott szárítási technológiában rejlik: maximális centrifugálás, gőzölés vagy forró levegős szárítás. Ezeknek az egységeknek három fő típusa van.

• Mosógép szárítógéppel. Könnyen használható, gazdaságos és helytakarékos, de van egy jelentős hátránya: nem tudja megszárítani az összes ruhát, ami lelassítja a mosási folyamatot.
• Szárítószekrények. Ezek az egységek nagy méretűek, drágák a karbantartásuk, és nagy mennyiségű ruhamosásra tervezték őket, ezért elsősorban nagy otthonokban vagy vállalkozásokban használják őket.
• Szárítógép. Mosógépre hasonlít, és a szárítógépek között az „arany középútnak” számít.

Sok szárítógép oszlopba szerelhető és speciális konzolok segítségével falra szerelhető.

Minden készüléknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de a háziasszonyok leggyakrabban a szárítógépet választják. Ezek a szárítógépek sokféle stílusban kaphatók. Nézzük meg, melyek kaphatók és hogyan működnek.

Dobszárítók típusai

A szárítógépek fő felosztása azon az elven alapul, hogy a dobba helyezett ruhákból eltávolítják a nedvességet. A ruhákból származó víz vagy nedves levegőként távozhat, vagy egy speciális tartályban gyűlhet össze.A szárítógépeknek három fő típusa van.

1. Szellőztetőrendszerek. Ezeket ma már elavultnak tekintik, mivel egyszerűek, de kényelmetlenül vannak kialakítva. A ciklus során felszabaduló nedvességet egy speciális tömlőn keresztül vezetik a szellőzőrendszerbe. Ez azonban további telepítési munkákat igényel a telepítés során, ami csökkenti népszerűségüket a fogyasztók körében.
2. Kondenzáció. Ezekben a gépekben a nedvesség nem távozik, hanem egy külön rekeszben gyűlik fel, így sokkal praktikusabbak elődeiknél. Azonban még itt sem tökéletes a helyzet: a szennyvizet rendszeresen le kell ereszteni, és a lassú kondenzációs folyamat jelentős hőtermelést igényel a géptől. Ennek eredményeként a szárítási ciklus nagyon sokáig tart, és sok energiát fogyaszt.
3. Hőszivattyús szárítógép. Ez egy továbbfejlesztett kondenzációs szárítógép. Hűtőkörrel rendelkezik, amely intenzív hűtést biztosít, és felgyorsítja a nedvesség kiengedését a ruhákból. Ez a technológia nemcsak a ciklusidőt csökkenti, hanem 20%-kal csökkenti az energiafogyasztást is.

A hőszivattyús modellek drágábbak, de kevesebb áramot fogyasztanak, így az árkülönbség gyorsan megtérül.

Minél magasabb a szárítási osztály, annál drágább lesz a fogyasztó számára. A legolcsóbbak a szellőztető modellek lesznek, a legdrágábbak pedig a hőszivattyús modellek. De nem szabad kizárólag a gép árára hagyatkozni; jobb, ha a készülék többi alkatrészét is értékeled.

A szárítógép alkatrészei

A szárítógép működésének részletesebb megértéséhez át kell tekinteni a főbb tervezési elemeket. Bár a mellékelt alkatrészek modellenként és márkánként eltérőek lehetnek, a legtöbb szárítógépet szabványos sablon alapján gyártják. Minden modell a következőket tartalmazza:

• a műszerfal, amely digitális kijelzőt, üzemmódválasztót, valamint programok és további funkciók gombjait tartalmazza;
• egy hajtószíj, amely az egység belsejében van elrejtve, és összeköti a tartály tengelyét a motorral, biztosítva a dob forgását;
• Egy szárítógép, amely gyakorlatilag felépítésében megegyezik egy mosógéppel. Gyakran van rajta egy lámpa, amely lehetővé teszi a ruhák száradási folyamatának nyomon követését;

A dobvilágítás jelenléte leegyszerűsíti a ruhanemű be- és kirakodásának folyamatát.

• A hőcserélő egy olyan rekesz, amelyben a lehűtött és a meleg levegő elszigetelten mozog. Ez páralecsapódást hoz létre és szárítja a ruhákat;
• egy fűtőelem, amelyet fűtőelemnek is neveznek, felmelegíti a levegőt, mielőtt az közvetlenül a dobba jutna a nedves tárgyakhoz;
• Egy ventilátort használnak a hideg levegő kívánt irányba terelésére, lehetővé téve, hogy az áramlás gyorsabban elérje a célját.

Ez persze nem minden. A szárítógépek nedvességgyűjtő tartállyal is rendelkeznek, amely alul vagy felül is elhelyezkedhet, ugyanott, mint a mosógépek mosóporadagolója. Kihúzható mechanizmussal rendelkezik, és rendszeresen üríteni kell, különben a kondenzvíz beszivárog a gépbe, és szivárgásokat okoz. Néhány modern modell közvetlenül a csatornarendszerhez csatlakoztatható, így a felgyülemlett víz automatikusan elfolyik.

A szárítógépek légbeömlőkkel is rendelkeznek, amelyek szöszszűrőkkel vannak felszerelve, és összegyűjtik a gépbe jutó port és egyéb törmeléket. Ezeket legalább havonta egyszer tisztítani kell.

A szárítógép „szíve” az elektromos motor. Ez határozza meg a teljesítményét és a dob forgási sebességét. Az „agy” a vezérlőpanel, amely biztosítja a parancsok időben történő átadását és a program zökkenőmentes végrehajtását.

Hogyan működik a ruhaszárítás?

A szárítógép tulajdonosa számára a működése egy hagyományos mosógépéhez fog hasonlítani. Egyszerűen nyissa ki az ajtót, tegye be a ruhákat a megengedett kapacitásnak megfelelően, és indítsa el a folyamatot a megfelelő üzemmód kiválasztásával. Igaz, hogy víz helyett meleg levegő jut be a tartályba, és a dob forgása nem haladja meg a percenkénti 100 fordulatot.

Sok szárítógép több mint 10 különböző szárítási programot kínál a felhasználóknak, amelyeket bizonyos anyagokhoz és ruhadarabokhoz terveztek, lehetővé téve a ciklus időtartamának és hatékonyságának kiválasztását. Ha benéz a szárítógépbe, a ciklus indítása után a következőket fogja látni:

• a működő ventilátor elkezdi mozgatni a légtömegeket a szöszszűrőkön keresztül a fűtőelemhez;
• a gép 50-70 fokra felmelegszik, és a második ventilátor forró levegőt fúj a dobba;
• Miután kivette a nedvesség „adagját” a nedves ruhából, a dobból származó levegő a hőcserélőbe kerül, „leereszti” a vizet, lehűl és visszatér a fűtőelemhez;
• A művelet folyamatosan ismétlődik, amíg a felhasználó le nem állítja a ciklust, vagy a ruhák teljesen meg nem száradnak.

A szárítógép maximális teljesítménye 4000 watt, de a legtöbb gép 1500-2300 wattra képes.

Miután a kiválasztott program befejeződött és a gép lejátszotta a megfelelő dallamot, a ruhákat kiveszi és a szekrénybe küldi vagy vasalásra küldi. A lényeg az, hogy ne felejtsük el kitisztítani a szöszszűrőt, hogy legközelebb a levegő szabadon keringhessen a gépen. Emlékezzünk a nedvességtartályra is, amelyet szintén ki kell üríteni, mivel szigorúan tilos vizet hagyni a készülékben.

Továbbá ne rohanj bele egy második ciklusba közvetlenül az első után. A gyártók azt javasolják, hogy hagyd a gépet 20 percig "pihenni", mielőtt megismételnéd a szárítási folyamatot.

   

Olvasói hozzászólások