A mosógépek osztályozása

Manapság a gyártók különféle mosógép-modelleket gyártanak, amelyek kivitelben, méretben, funkciókban és egyebekben különböznek egymástól. A mosógépek osztályozása magában foglalja egy vagy több jellemző szerinti csoportosításukat. Ez a felosztás többrétegű lesz.

Például minden mosógépet otthoni vagy ipari használatra terveztek. Ugyanakkor mind az otthoni, mind az ipari mosógépeket a telepítés típusa, a maximális töltet, a teljesítmény és a funkcionalitás szerint kategorizálják. Próbáljuk megérteni a mosógépek alapvető osztályozását az első és a második kritérium alapján.

Első osztályozási szint?

Ahhoz, hogy világosan megértsük a mosógépek többszintű kategóriákba sorolásához használt kritériumokat, fontos tisztázni, hogy mely osztályozási kritériumok alapján fogják elkülöníteni a készülékeket elsőszintű, másodikszintű és egyéb kategóriákba. A kiválasztási kritériumok meghatározása egy rendkívül szubjektív folyamat. A bemutatott osztályozásban az összes automata mosógépet az első szinten háztartási és ipari használatra szánt gépekre osztják.

Az ipari mosógépeket mosodákban, nagyvállalatokban, szállodákban és egészségügyi intézményekben telepítik. Úgy tervezték őket, hogy naponta nagy mennyiségű ruhát kezeljenek, és több órán át folyamatosan működjenek. Az ebbe a csoportba tartozó gépeket nagy kopásállóság, nagy töltetkapacitás, speciális mosási programok és hosszabb élettartam (rendszeres karbantartással akár 20-30 év) jellemzi.

A háztartási automata mosógépeket családi házakban, lakásokban történő használatra tervezték. Az ipari gépekkel ellentétben ezek a gépek jellemzően szélesebb program-, opció- és kiegészítőválasztékkal rendelkeznek. Ezek a "háztartási segítők" azonban kevésbé tartósak, átlagos élettartamuk 7-10 év. Nem hosszú órákon át tartó folyamatos működésre vagy nagy adag ruha egyidejű mosására tervezték őket. A mosógép teste, beleértve a dobot is, részben műanyagból készült. Az ipari berendezések szinte teljes egészében fémből készülnek.

Az első szintű osztályozás másik kritériuma a mosógép típusa. Ezeket aktivátoros és dobos típusokra osztják. A gép automatizálásának foka szintén kiválasztási kritérium lehet, a következők megkülönböztetésével:

• Automata mosógépek. Felszerelt egy fő elektronikus modullal, amely vezérli a rendszert. Ez az egység nemcsak a vízmennyiséget figyeli, elindítja a főmosást, és vezérli az öblítési, centrifugálási és leeresztési ciklusokat, hanem kiértékeli a dob töltetét, a mosószer adagolását, és automatikusan kiszámítja a mosáshoz optimális vízmennyiséget, többek között.
• Félautomata gépek. A felhasználó sokkal jobban bevonódik a mosási folyamatba: manuálisan kell feltöltenie a vizet a kívánt szintig, a mosás végén el kell indítania a centrifugálási ciklust, majd le kell eresztenie a használt folyadékot, és új vizet kell hozzáadnia az öblítési ciklushoz.

Manapság az automata gépek gyakorlatilag felváltották a félautomata berendezéseket. Valójában a félautomata gépek ma már gyakoribbak az ipari környezetben, mint a mindennapi életben.

Második szint

Milyen kritériumok alapján lehet a mosógépeket 2. szintre sorolni? Itt tárgyaljuk a megengedett terhelési térfogatot, a berendezések méreteit és az eszközök telepítési módjait. Az egyetlen mosáshoz megengedett maximális ruhatömegtől függően az otthoni mosógépeket három típusra osztják:

• Kis, 2-3,5 kg-os teherbírással. A legtöbb esetben ezeket az egységeket kifejezetten falra szereléshez, mosogató alá vagy szekrénybe való beépítéshez vásárolják. Ezek a „kis” egységek jelentős helymegtakarítást kínálnak, de nem alkalmasak nagyméretű tárgyak befogadására;
• Átlagosan 4,5-7 kg súlyúak. Ezek a legnépszerűbb és legszélesebb körben használt modellek. Az összes globális gyártó, az amerikai márkák kivételével, pontosan az ilyen típusú gépek gyártására összpontosít. Ezek a gépek alkalmasak egy nagy család mosására, és alkalmasak felsőruházat, takarók, ágynemű és plüssállatok mosására.
• Több mint 8 kg-os maximális töltetkapacitásukkal ezek a gépek akár 14 kg száraz ruhát is képesek tárolni. Ezek a gépek drágák, nagyok, és jellemzően hat vagy több tagú családok vásárolják őket.

Hasonló osztályozási kritérium alkalmazható az ipari gépekre is. A terheléstől függően a gépeket 6,5–11 kilogramm, 12–36 kilogramm és 36 kilogramm feletti megengedett súlyúként osztályozzák. A gépek a második osztályozási szinten a házmélység szerint is osztályozhatók.

1. A szuperkeskeny modellek mélysége 33-40 cm.
2. A keskeny berendezések 40-45 cm helyet foglalnak el.
3. A standard gépek mélysége meghaladja a 45 cm-t.

A szakértők úgy vélik, hogy a szuperkeskeny és keskeny gépekben az alkatrészek közötti szoros távolság miatt az ilyen modellek élettartama jelentősen rövidebb lesz. Ezt a vélekedést azonban kevés gyakorlati bizonyíték támasztja alá.

A mosógépeket más jellemzők alapján is kategorizálhatjuk, például a beszerelés módja (szabadon álló, teljesen vagy részben beépített), a betöltés módja (elölről vagy felülről) stb.

A mosógépek hatékonysága

Az általánosan elfogadott osztályozáson túl egy nagyon érdekes tulajdonságot is figyelembe vehetünk, amely lehetővé teszi a gépek hatékonyságuk szerinti csoportosítását. Ezek a mutatók mind a háztartási, mind az ipari mosógépek esetében relevánsak. A mosógépek hatékonyságára nagy figyelmet kell fordítani a berendezések kiválasztásakor és vásárlásakor. Három fő osztály létezik:

• energiafogyasztás;
• mosási minőség;
• centrifugálási hatékonyság.

Az energiatakarékosság mértéke szerint a mosógépeket 5 fő csoportra osztják. Az első sorokat a legelőnyösebb modellek foglalják el, amelyek a „A», «A+», «A++”, 0,17 és 0,19 kW/h közötti, 0,17 kW/h alatti és 0,15 kW/h alatti fogyasztással. A „B” osztályba azok a mosógépek tartoznak, amelyek több mint 0,19 egység energiát fogyasztanak, míg a „C” osztályba azok, amelyek 0,23 és 0,27 kilowattóra között fogyasztanak. Ennél nagyobb fogyasztás szinte soha nem fordul elő a modern automata gépekben.

A mosógép hatékonysági osztályát a gyártó határozza meg egy adott szabvánnyal való összehasonlítás után. Ha a gép legalább a szabványnak megfelelő teljesítményt nyújt, akkor „A” osztályba sorolják. Ezután következnek a „B”, „C”, „D”, „E” és „F” csoportok. A „G” osztály a legalacsonyabb tisztítóteljesítményt jelzi.

A modelleket a centrifugálási hatékonyság szerint osztályozzák a maximális dobsebességgel centrifugált ruhadarabok maradék nedvességtartalma alapján. Az „A” osztály a 45%-nál kevesebb nedvességtartalmú ruhadarabokat jelöli, míg a „B” osztály a 46–54%-os nedvességtartalmú ruhadarabokat. A legkevésbé hatékony osztályt az „E” betű jelöli, ami azt jelzi, hogy a ruhadarabok meglehetősen nedvesek lesznek, akár 81%-os nedvességtartalommal.

Az „F” és „G” osztályokat, amelyekkel korábban találkoztak, nem rendelik a modern automata gépekhez.

Számos kritérium létezik a mosógépek osztályozására. E munka terjedelme hatalmas, és a többszintű csoportosítások több száz oka található. Igyekeztünk bemutatni azokat az alapvető kritériumokat, amelyek alapján a mosógépek könnyen osztályozhatók. Reméljük, hogy a leírt példák segítenek megérteni az osztályozás jelentését.

   

Olvasói hozzászólások