Mi az a kondenzációs szárítógép?

A mosott ruhák szárításának problémája sok háziasszony számára sürgető. A radiátorokra vagy speciális szárítóállványokra akasztott ruhák csúnya látványt nyújtanak. A megoldás egy szárítógép beszerelése.

A kondenzációs szárítógépek a legnépszerűbb készülékek. A legtöbb háztulajdonos ezeket a modelleket részesíti előnyben. Fedezzük fel az ilyen típusú berendezések fő előnyeit, és magyarázzuk el, hogyan működnek.

Mi az a kondenzációs szárítógép?

Mi az előnye ennek a fajta berendezésnek? A kondenzációs szárítású gépeket nem kell csatorna- vagy szellőzőrendszerhez csatlakoztatni. Ezek a szárítógépek csak hálózati csatlakozást igényelnek a működéshez. Ez a kényelem az oka annak, hogy sok vásárló a kondenzációs szárítógépeket választja.

Egyes modellek csatlakoztathatók az épület közművezetékeihez, így a felesleges nedvesség közvetlenül a csőbe folyhat. Ez opcionális és opcionális, de nem kötelező. A kondenzációs gép működtetéséhez csak egy hálózati aljzat szükséges.

A kondenzációs szárítógép felépítése meglehetősen egyszerű. Az egység a következő alkatrészekből áll:

• dob – nedves tárgyakat töltenek bele;
• a dob forgatásához szükséges hajtószíj;
• motor;
• Fűtőelem – egy olyan elem, amely felmelegíti a levegőt a munkakamrában;
• szivattyú – kiszivattyúzza a kondenzvizet;
• ventilátor;
• tartály – víz folyik bele.

A kondenzációs szárítógépek kondenzvízgyűjtővel rendelkeznek, így nem kell a ház közművezetékéhez csatlakoztatni őket.

A kondenzációs gép a következő elven működik:

• A fűtőelem felmelegíti a levegőt;
• egy speciális fúvórendszernek köszönhetően forró levegő jut be a munkakamrába;
• magas hőmérséklet hatására a nedvesség „elhagyja” a dolgokat;
• a szivattyú a kondenzvizet egy speciális tartályba pumpálja;
• A gép ismét levegőt vesz, és az algoritmus megismétlődik.

A kondenzációs szárítógépek funkcionalitása modellenként eltérő lehet. A szárítógépek a következő opciókat kínálják:

• könnyű vasalás (ennek a funkciónak köszönhetően a dolgok gyakorlatilag gyűrődésmentesek);
• finom szárítás;
• késleltetett indítás;
• expressz szárítás;
• a ruhák szárítása bizonyos páratartalomig (a ruhákat teljesen megszáríthatja, vagy enyhén nedvesen hagyhatja a vasaló alatt);
• különböző típusú szövetek szárítása (pamuttól gyapjúig és selyemtermékekig);
• cipők és felsőruházat szárítása.

A kondenzációs szárítógépek karbantartása ugyanolyan egyszerű, mint a telepítésük. A felhasználónak csak rendszeresen kell leeresztenie a víztartályt és kitisztítania a szűrőt, amely összegyűjti a szöszöket és a port. Intenzív használat esetén ezt 1-2 hetente kell elvégezni.

A kondenzációs szárítógépek fő hátránya a magas energiafogyasztásuk. A készülék folyamatos meleg levegő előállítását igényli, ami jelentős mennyiségű energiát fogyaszt. Ilyen készülék vásárlásakor vegye figyelembe, hogy a villanyszámla megnő.

Még mindig van mód az optimális energiafogyasztás elérésére. Fontolja meg a hőszivattyúval felszerelt kondenzációs szárítógépeket. Ezek a gépek energiahatékonyabbak. Elmagyarázzuk ennek a fejlett berendezésnek a főbb jellemzőit.

Speciális típusú szárítógép

Szárítóberendezések kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a hőszivattyúval felszerelt gépeket. Modern technológián alapulnak. Hő Szivattyú, két működési elvet kombinálva: a kondenzációt és a szellőzést egyszerre. Ebben az esetben az eredetileg összegyűjtött levegő nem kerül „ki” a készülékből, hanem bent marad, és újra felhasználható.

A szivattyús szárítógépek zárt hőcserélő áramkörrel rendelkeznek, ami alacsony energiafogyasztást tesz lehetővé.

Az első „futás” után a nedves levegőt nem távolítják el a gépből, hanem áthalad a hőszivattyún. A kondenzvizet egy speciális tálcában tartják vissza (vagy a csatornába vezetik, ha a szárítógép csatlakoztatva van a közműrendszerhez). A még meleg levegőt kissé felmelegítik, és visszavezetik a dobba. Ez csökkenti a készülék energiafogyasztását.

A hőszivattyús szárítógépek a következő elemekből állnak:

• dob;
• motor;
• hajtószíj;
• párologtató;
• hőszivattyú;
• ventilátor;
• kondenzvíz gyűjtésére szolgáló tartály.

A hőszivattyúval felszerelt szárítógépek működési elve a következő:

• a szárító levegőt szív be, amelyet egy szivattyú melegít fel;
• A ventilátor-szárító forró levegőáramot irányít a munkakamrába;
• magas hőmérséklet hatására a nedvesség elpárolog;
• nedves levegőt vezetnek a párologtatóba;
• a kondenzátum egy speciális tálcában marad;
• A száraz levegő ismét belép a hőszivattyúba, és az algoritmus megismétlődik.

Érdemes megjegyezni, hogy a hőszivattyúval felszerelt gépek kíméletesebben szárítják a ruhákat. A dobban lévő levegő maximum 40°C-ra melegszik fel, így elkerülhető a kényes anyagoknál a szélsőséges hőmérséklet.

A párologtató üzemi hőmérséklete 15 és 20°C között mozog. Ez a hőmérséklet lehetővé teszi a levegő lehűlését és lecsapódását. A víz a tálcában marad, és a légáram újra felhasználható.

A párologtatóban lévő levegő kissé lehűl, körülbelül 30°C-ra. Ezért a légáramlás újramelegítése sokkal gyorsabban történik, kevés energiát igényelve. Ez a folyamat ciklikusan zajlik, amíg a dobban lévő darabok teljesen meg nem száradnak.

A modern szárítógépek drágábbak, mint a hagyományos kondenzációs szárítógépek. Azonban kevesebb energiát fogyasztanak, ami azt jelenti, hogy a számlák alacsonyabbak lesznek.

Melyik készüléket érdemesebb megvenni?

Amikor eldönti, hogy melyik szárítógépet vásárolja, tekintse át a kívánt modellek összes specifikációját. Összehasonlításukkal tudni fogja, melyik a jobb. Elmagyarázzuk, mire kell figyelni, milyen paraméterek térhetnek el, és melyek lesznek nagyjából azonosak.

Az egyik legfontosabb jellemző a maximális dobterhelés. Ez modellenként változó, de mind a hagyományos gépek, mind a hőszivattyús szárítógépek akár 6 kg, de akár 9-10 kg ruhát is képesek tárolni. Fontos figyelembe venni a család konkrét igényeit.

Könnyű vezérlés és kezelőfelület. Mindkét gép standard kezelőszervekkel rendelkezik. A műszerfalon gombok, programválasztó található, egyes modellek pedig kijelzővel is rendelkeznek.

Funkcionalitás. Egy másik fontos kritérium. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, hogy milyen üzemmódokat kínál a szárítógép, van-e késleltetett indítási opciója, kímélő szárítási programja stb. A standard gépek általában legalább 10 különböző algoritmussal rendelkeznek.

A támogatott módok függetlenek attól, hogy a gép rendelkezik-e hőszivattyúval vagy sem. Speciális programok, például cipő-, felsőruházat- és kényes ruhaszárítás, mind a standard, mind a haladó modellekben elérhetők.

Az első és a második generációs gépek nagyjából azonos számú érzékelővel rendelkeznek. Ezek közé tartozik egy hőmérséklet-monitor, egy jelző, amely figyeli a páratartalmat, és a felesleges nedvességtartály telítettségét. Lehet, hogy szűrőeltömődés-jelző is van.

Ha a telepítési módszerekről beszélünk, akkor itt is a különbségek jelentéktelenek. Mind a hagyományos kondenzációs szárítógépek, mind a szivattyús szárítógépek egymástól függetlenül működhetnek, csak egy hálózati aljzatra van szükségük. Az elsők a csatornarendszerhez csatlakoztathatók a folyadék elvezetéséhez, a másodikak a szellőztetéshez, de ez nem szükséges.

A hőszivattyús kondenzációs gépek kíméletesebb szárítást biztosítanak, mivel a bennük lévő levegő maximum 40°C-ra melegszik fel.

Egyesek számára a gyengéd szárítás határozott előnyt jelent. Fontos azonban megérteni, hogy a gyengéd szárítás tovább tart, ami nem biztos, hogy mindenkinek megfelel. A speciális pumpával felszerelt gépek drágábbak, de kevesebb energiát fogyasztanak működés közben.

Milyen következtetés vonható le a fentiekből? A hagyományos kondenzációs szárítógépek a korlátozott költségvetéssel rendelkező felhasználók számára alkalmasak. Ezek az eszközök a ruhák gyorsabb szárításában is segítenek. Ezen készülékek egyik hátránya a magas energiafogyasztásuk. Az ilyen típusú szárítógép kiválasztásakor vegye figyelembe az Electrolux EW6CR527P, Electrolux EW6CR428W, Candy GVS4H7A1TCEX-S és más modelleket.

A pumpával felszerelt gépek jó választást jelentenek, amelyek nem azonnal, hanem hosszú távon segítenek pénzt megtakarítani. Bár drágábbak, sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, így jelentősen csökkentve a számlákat. Ezek a szárítógépek ideálisak azoknak a felhasználóknak, akik gyakran viselnek kényes anyagokat. Érdemes megfontolni olyan modelleket, mint a Bosch WTW85540EU, a Siemens WT47Y782OE és mások.

Egy átlagos kondenzációs szárítógép ára 450–470 euró között mozog. A hőszivattyús szárítógépek ára körülbelül 550 eurótól kezdődik. Léteznek olcsóbb modellek is, de ezek jellemzően korlátozott funkcionalitással vagy kis dobkapacitással rendelkeznek.

Valójában mindkét típusú szárítógép képes hatékonyan ellátni a rendeltetését. A kondenzációs szárítógép kiválasztása a költségvetésétől és a beépített programokkal kapcsolatos preferenciáitól függ.

   

Olvasói hozzászólások