Ki találta fel a mosogatógépet?

Néhány modern háziasszony úgy véli, hogy a nők találták fel a mosogatógépet, hogy megkönnyítsék a nehéz feladatokat, hiszen a házimunka is egy munka, ráadásul nehéz is. Valójában a történelem megőrizte az információkat arról az emberről, aki először tervezte és gyártotta a mosogatógépet. Az ő találmányáról, valamint a mosogatógépek történelmi fejlődéséről fogunk ma beszélni.

Az első mosogatógép

A mosogatógépekről gyakran említenek különféle történelmi források. Úgy tartják, hogy már a rómaiak is ismerték ezeket az eszközöket, de egyetlen kép vagy akár szóbeli leírás sem maradt fenn róluk, ami azt jelenti, hogy a történelem elvesztette az első mosogatógép zseniális feltalálójának nevét.

A mosogatógép első dokumentált említése 1850-ből származik. A tudományos közösségben ezt az évet tekintik a mosogatógép feltalálásának évének. Egy fiatal amerikai, Guoton szabadalmaztatta a tervet, bár találmánya, igazság szerint, teljes kudarcba fulladt, és semmilyen kereskedelmi kilátása nem volt.

Pontosan ez az eset áll fenn, amikor az ötlet jó, de a megvalósítása siralmasan elégtelen. A Guoton gépnek csak egyetlen prototípusa készült el, és a tesztelés azonnal feltárta a terv hiányosságait.

Egyébként, majdnem ugyanabban az időben, mint a király feltalálta a mosógépet, tehát ez a két háztartási gép a feltalálása óta szoros közelségben van egymással. A mosógép azonban sokkal népszerűbb, mint a mosogatógép. Kevés háziasszony van világszerte, aki ne ismerné a mosógépeket, de sokan még mindig szívesebben mosogatnak kézzel, különösen Oroszországban és a FÁK-országokban.

A mosogatógép feltalálója egy kézzel működtethető készüléket alkotott, amely káddal, vízellátást biztosító dugattyús szivattyúval, a kádat tartó komplex kerettel és a szivattyút kezelő fogantyúval rendelkezett. A találmány fő előnye a forradalmi koncepció volt, amely reményt adott a háziasszonyoknak egy valóban hatékony „háztartási segítő” közelgő megjelenésére. Guoton találmányának azonban sokkal több hátránya volt, mint előnye.

1. A kocsijában alig mosogattak.
2. Nehéz volt az edényeket a tartályba helyezni, ami gyakran oda vezetett, hogy azok eltörtek.
3. A szennyes edények vízellátása rosszul volt kialakítva, emiatt a tartályba helyezett konyhai eszközök egy része egyáltalán nem kapott vizet.
4. Nem volt rendszer a szennyvíz elvezetésére vagy tiszta víz ellátására, ezért az edényeket ugyanazzal a vízzel öblítették le, amelyet mosogatáshoz használtak.

A női kezek teremtése

Kiderítettük, ki találta fel a mosogatógépet, és ezzel együtt megtudtuk, hogy az első mosogatógép-terv életképtelennek bizonyult, mert teljesen kudarcot vallott elsődleges funkciójának betöltésében. Miért? Talán azért, mert Guoton nem volt jártas a háztartásban, vagy nem értette teljesen a mosogatás mechanizmusát. Mindenesetre soha nem fogjuk megtudni az igazságot, mivel a találmány körülményeivel kapcsolatos információk a feltalálóval együtt a feledés homályába vésznek.

És akkor mi a következő lépés? Egy nő komolyan és nagy szenvedéllyel vette át az első tömeggyártott kézi mosogatógép kifejlesztését. A neve Josephine Cochrane volt. Guotonnal ellentétben a vállalkozó szellemű Josephine nemcsak egy működőképes, kézzel tekerős mosogatógépet tudott létrehozni, hanem egy kezdetleges vízmelegítőt is beépített. Az első, nő által épített mosogatógép a következő alkatrészekből állt.

1. Mosóládaként szolgáló fa- vagy fémdoboz.
2. Edénykosarak, amelyeket ívelt fémrács formájában mutattak be, amelyre főként tányérokat, csészealjakat és csészéket helyeztek.
3. Kézi hajtásmechanizmus.
4. Két dugattyús szivattyú.
5. Egy csuklós fedél, amely hermetikusan lezárta a dobozt az edényekkel.
6. Vízmelegítő.

Ennek a gépnek számos előnye volt, ezért fogyott olyan jól. Először is, elég jól elmosogatott, különösen a csészealjakat és tányérokat. Másodszor, ez a mosogatógép maga melegítette a vizet, lehetővé téve a forró vizes mosogatást. Harmadszor, kompakt és kényelmes kialakítású volt, valamint egy kosárral, amely biztonságosan a helyén tartotta az edényeket, gyakorlatilag kiküszöbölve a törés kockázatát mosás és betöltés közben.

Az előnyök előnyök, de hátrányok is voltak, ráadásul jelentősek. A Cochrane gép nem tudott nagy vagy nem szabványos edényeket mosni, és evőeszközöket sem lehetett benne mosni. A gépet kézzel működtették, ami azt jelentette, hogy a háziasszonynak mellette kellett állnia és el kellett forgatnia a kart – ez egy nagyon fárasztó feladat volt, talán még fárasztóbb, mint a kézi mosogatás. A legfontosabb, hogy ez a mosogatógép nagyon drága volt, és csak a nagyon gazdagok engedhették meg maguknak, ami végső soron megpecsételte ennek a – a maga módján – forradalmi találmánynak a sorsát.

Josephine Cochrane ötletének számos módosítását kiadta. A végső verzió nemcsak mosogatásra, hanem szárításra is alkalmas lett volna, bár a kialakítás túl terjedelmesnek és drágának bizonyult, és nem érte el az eredeti modell népszerűségét.

Az első elektromos mosogatógép

Josephine inspiráló találmányának lökést kellett volna adnia a mosogatógépek fejlődésének, de nem, a mosogatógépek a legtöbb háziasszony számára ismeretlenek maradtak. Csak néhány cég volt képes mosogatógépeket gyártani, és akkor is csak nagyon korlátozott mennyiségben, egy kiválasztott fogyasztói csoport számára.

Az első elektromos mosogatógép a gyorsan növekvő német Miele cég ötlete volt, amely 1929-ben gyártotta le. Bár technikailag vonzó volt, a gyakorlatban a gép ormótlan volt, rosszul mosogatott, és rendkívül zajos. Ráadásul a Miele mosogatógép csillagászatilag drága volt, így ritkán vásárolták, és hamarosan kivonták a forgalomból.

Egy évvel később, 1930-ban az Egyesült Államokban elkezdték forgalmazni az elektromos mosogatógépeket a Kitchen Aid márkanév alatt. Bár kezdetben volt fogyasztói érdeklődés, az gyorsan alábbhagyott a mosogatógép-technológia tökéletlenségei és a lakosság alacsony vásárlóereje miatt.

A nagy gazdasági világválság megtette a hatását. Kilenc évvel később kitört a második világháború, és az embereknek nem volt idejük mosogatógépekre. A háború alatt és az azt követő első öt évben senki sem gondolt mosogatógépekre. 1950-ben a Whirlpool, egy jelentős háztartási gépgyártó, limitált kiadású elektromos mosogatógépeket dobott piacra.

Az automata mosogatógép megjelenése

Az igazi áttörést nem a Whirlpoolnál dolgozó mérnökök érték el. 1960-ban a gyorsan fejlődő Miele cég kiadott egy teljesen automata mosogatógépet, bár azt egy kicsit korábban feltalálták.

Ez a gép sokkal megfizethetőbb volt, mint az összes korábbi mosogatógép, és elég jól elmosogattak. A vásárlók gyorsan reagáltak. Az első gépek, amelyek legördültek a gyártósorról, úgy fogytak, mint a sütemények. Ez jelentette az automata mosogatógépek korszakának kezdetét, amelyeket ma is sikeresen használunk.

Nehéz megmondani, hogy ki találta fel az automata mosogatógépet, de a Miele szabadalmat nyújtott be a találmányra.

A Mielénél dolgozó német mérnökök úgy döntöttek, hogy továbbmennek, és 1978-ban piacra dobtak egy mikroprocesszoros vezérlésű automata mosogatógépet. Az első elektronikus vezérlésű egységek megbízhatatlanok voltak, de minden hiányosságot gyorsan megoldottak. A gépek olyan sikeresek voltak, hogy néhány idős német 30 évig nem volt hajlandó megválni tőlük.

A Miele és több tucat más nagy háztartási gépgyártó ma már több száz mosogatógép-modellt kínál. A mosogatógépek már senkit sem riasztanak el; épp ellenkezőleg, egyre többen szeretnék mosogatógéppel felszerelni otthonukat, és ez nagyon jó hír!

   

Olvasói hozzászólások