A szárítógép nem gyűjti össze a kondenzvizet.

Előfordul, hogy a szárítógép első indításakor a felhasználók nem tudják megállapítani, hová folyik a kondenzvíz. A vízgyűjtő tartály üres marad. Mi lehet a probléma?

Elmondjuk, mit kell tennie, ha a szárítógépe nem kondenzál. Kiderítjük, mi okozhatja ezt a viselkedést. A modern szárítógépek kialakításáról is szót ejtünk.

A szárítógép működik, de a kondenzvíztartály üres.

A mosógép használói meglepődve tapasztalják, hogy a mosógép teljesen megszárította a ruhákat, de a kondenzvíztartályban mégsem képződött kondenzvíz. Miért fordulhat elő ez? Mire kell először figyelni?

Előfordulhat, hogy a páralecsapódás nem következik be, ha a szárítógépben nagyon kis mennyiségű ruha van, például néhány lepedő vagy törölköző. Ez megakadályozza a páralecsapódás felhalmozódását a tartályban. A megoldás az, hogy teljesen feltölti a szárítógép dobját, és a ciklus befejezése után ellenőrzi a tartályt.

Könnyű, szintetikus ruhadarabok szárítása után nem lesz víz a tartályban. Ezeket a ruhadarabokat félszáraz állapotban veszi ki a mosógépből, így nem fog észrevenni páralecsapódást.

Egy másik lehetséges ok az, hogy a szárítógép a csatornarendszerhez van csatlakoztatva. Lehetséges, hogy a szerelő telepítette a szárítógépet, és elfelejtette erről tájékoztatni. Ebben az esetben a kondenzvíz közvetlenül a fő csatornavezetékbe folyik.

Ebben az esetben nincs szükség a tartály tisztítására.

Feltétlenül ellenőrizd a szárítógép alatti részt, hogy nincs-e ott víz. Lehetséges, hogy a készülék nincs csatlakoztatva a csatornarendszerhez, de a kondenzvíz-elvezetés funkció be van kapcsolva. Ez azt okozhatja, hogy a szárítógép a lefolyótömlőn keresztül a padlóra folyik. Ebben az esetben állítsd alaphelyzetbe a szárítógépet.

Milyen más okok lehetségesek? Előfordulhat, hogy a kondenzvíz nem folyik a tartályba az eltömődött csövek vagy a lefolyócső miatt. Ez akkor figyelhető meg, ha a szárítógépet gondatlanul használják, és a felhasználó elhanyagolja a szöszszűrők tisztítását.

A megoldás egyértelmű: tisztítsd meg az eltömődött alkatrészeket. A szöszszűrők könnyen hozzáférhetők, de a csövekhez és a tömlőhöz való hozzáféréshez részben szét kell szerelni a szárítógép házát.

A leeresztő szivattyú felelős a kondenzvíz kiszivattyúzásáért. Szárítási üzemmódban a szivattyú folyamatosan működik, ezért meghibásodhat. Idegen tárgyak is kerülhetnek az elembe. Mi a megoldás?

• a leeresztő szivattyú öblítése;
• a szivattyú cseréje (ha mechanikailag sérült).

Végül, a probléma a vezérlőmodullal is lehet. Ez a legsúlyosabb meghibásodás, amely a szárítógép összes alkatrészének működését befolyásolja. A panel nem kap információt az érzékelőktől, és nem küld parancsot a víz leeresztésére.

Javasoljuk, hogy a vezérlőmodul javítását szakemberekre bízza. Megfelelő tapasztalat és tudás nélkül ne babráljon a szárítógép elektronikájával. Ellenkező esetben csak ronthat a helyzeten. Egy szerelő diagnosztikát végez, megjavítja az áramköri lapot, vagy újratelepíti a szárítógép firmware-jét.

Hogyan működik egy szárítógép?

A legjobb, ha minden felhasználó megérti a szárítógépe felépítését. Ez lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan észleljék a hibákat és önállóan diagnosztikát végezzenek. A modern szárítógépek hasonló kialakításúak. Bár ezek márkánként eltérőek lehetnek, a legtöbb gép ugyanarra a kialakításra épül.

A szárítógép felépítéséről a berendezés használati utasításában tájékozódhat.

A használati útmutató leírja a szárítógép alkatrészeit. Információkat tartalmaz a lehetséges meghibásodásokról és a hibaelhárítási lépésekről is. Minden modern szárítógép a következő alkatrészekből áll:

• műszerfal (itt található egy digitális kijelző, gombok a további opciókhoz, forgó üzemmód kapcsoló, jelzőfények);
• szárítógép (kialakítása nem különbözik a mosógépétől, belül merevítő bordákkal. Egyes modellek beépített világítással rendelkeznek);
• hőcserélő (hideg és meleg levegő áramlik rajta elszigetelten. Ennek köszönhetően a ruhanemű megszárad, kondenzációt képezve);
• Fűtőelem (az alkatrész felmelegíti a levegőt, mielőtt az a szárítódobba kerülne);
• ventilátor (az elem a légtömegeket a kívánt irányba mozgatja, aminek következtében a légáramlás gyorsan és pontosan eléri a célját);
• hajtómechanizmus (a szíj összeköti a dob tengelyét és a motort, amely biztosítja a szárító munkakapacitásának forgását).

Ezek a legfontosabb elemek. Természetesen a lista nem teljes. Minden szárítógép rendelkezik egy tartályral a kondenzvíz összegyűjtésére. A tálca a gép tetején vagy alján is elhelyezkedhet.

A kondenzvíz-tartályt rendszeresen üríteni kell. Ennek elmulasztása szivárgást eredményez. A tálca kihúzható mechanizmussal rendelkezik, és könnyen és könnyedén eltávolítható a gépből.

Néhány modern szárítógép közvetlenül a csatornarendszerhez csatlakoztatható, így a kondenzvíztartály tisztítása nem szükséges.

Minden szárítógép rendelkezik levegőbeömlőkkel is. Ezek szöszszűrőkkel vannak felszerelve, amelyek összegyűjtik a rendszerbe jutó összes törmeléket. A szűrőelemet legalább havonta egyszer, de ideális esetben kéthetente tisztítani kell.

Az elektromos motor a szárítógép „szíve”. Ez határozza meg a szárítógép teljesítményét és a dob maximális sebességét. A gép „agya” a vezérlőpanel. Ez a modul teljes mértékben vezérli a rendszer működését, biztosítva, hogy a parancsok a megfelelő időben jussanak el a mosógép adott alkatrészeihez.

A szárítógép használata nagyon hasonlít a mosógép használatához. A következőkre van szükséged:

• nyissa ki a nyílás ajtaját;
• tegyen tárgyakat a dobba (a megengedett maximális súly túllépése nélkül);
• válassza ki a kívánt szárítási módot;
• indítsa el a ciklust.

Azonban a tartályba víz helyett meleg levegő kezd áramlani. A mosószer adagolásának lépése is elmarad. A dob pedig csak 100 fordulat/perc sebességgel forog.

A szárítógépeknek általában körülbelül tíz üzemmódjuk van. Minden program egy adott anyaghoz és ruhadarab-típushoz van tervezve. A programok időtartamuk és hőmérsékletük tekintetében eltérőek.

Mi történik a szárítógépben a ciklus indítása után:

• a ventilátor elkezdi mozgatni a levegőt a szöszszűrőkön keresztül a fűtőelemhez;
• A fűtőelem 50-70 fokra melegíti a gépet;
• a ventilátor forró levegőt irányít a dobban lévő darabokra;
• a légáram telített a ruhanemű nedvességével, és a hőcserélőbe kerül;
• A hőcserélőben a levegő „leejti” a vizet, és visszakerül a fűtőberendezésbe.

Minden lépés ciklikusan ismétlődik, amíg a ruhanemű el nem éri a kívánt szárazsági szintet. A ciklus befejezésekor a szárítógép sípol. Már csak ki kell pakolni a ruhákat a gépből, és el kell tenni a ruhákat.

A szöszszűrő tisztításának gyakorisága nagyban függ attól, hogy milyen gyakran használod a szárítógépet. A legjobb, ha 5-6 mosási ciklus után üríted ki a szűrőt. Ez biztosítja a megfelelő légáramlást a gépben.

Ne felejtse el kiüríteni a kondenzvíz-tartályt sem, lehetőleg minden használat után. Nem ajánlott hosszú ideig a szárítógépben hagyni a vizet.

Továbbá ne üzemeltess több szárítógépet egymás után. A gyártók 15-20 perces szünetet javasolnak a ciklusok között. Ez lehetővé teszi a gép lehűlését és a következő feladatra való felkészülést.

   

Olvasói hozzászólások