Egy egymásra helyezett mosó-szárítógép méretei
A mosó- és szárítógépek telepítésének legnépszerűbb módja az egymásra rakás. A készülékek egymásra vannak halmozva, így értékes helyet takarítanak meg. A rendetlenség elkerülése érdekében gyakran egy fülkével ellátott szekrényben rejtik el őket.
A bútorok rendeléséhez ismernie kell a mosó- és szárítógép-torony méreteit. A fülkének mindkét egységet el kell helyeznie, figyelembe véve a lábak magasságát és a közöttük lévő állványt. Elmagyarázzuk, hogyan kell helyesen kiszámítani a "szerkezet" méreteit.
Géposzlop paraméterei
A berendezések elhelyezéséhez szükséges rés szélességének, mélységének és magasságának kiszámítása meglehetősen egyszerű. Az oszlop méreteinek kiszámításához ismernie kell a mosógép és a szárítógép paramétereit. A berendezések mérete változó, így minden a választott eszközök modelljétől függ.
Az oszlop hosszának kiszámításához add össze a mosó- és szárítógép magasságát (a lábaikkal együtt), és adj hozzá néhány centimétert az állványnak, amely mindig a készülékek között van. Természetesen a legjobb, ha a szekrényt nem teljesen síkban rendeled, de hagyj néhány centimétert pluszban.
A szárítógépek általában 85 cm magasak. A mosógépek 85-90 cm magasak is lehetnek. A pontos méreteket a berendezés műszaki adatlapjában találja, vagy még jobb, ha saját maga méri le őket.
Számítsuk ki az oszlop méreteit. Ha a szárítógép 85 cm magas, a mosógép pedig 90 cm, akkor az összeg 175 cm. Plusz 2 cm az állványnak, az összeg 177 cm. Érdemes egy kis plusz helyet hagyni, és legalább 180 cm hosszú fülkeszekrényt rendelni.
A mosógépek és szárítógépek különböző mélységben kaphatók. Egyes modellek teljes méretűek, mások keskenyek. Fontos, hogy a készülékeket pontosan mérjük le, a szekrény legkiemelkedőbb részeit használva. Ez biztosítja, hogy a leendő szekrény ajtaja záráskor ne érjen hozzá a készülék nyílásaihoz.
Az oszlopmélység kiszámításakor elengedhetetlen a berendezések közművekhez való csatlakoztatásához szükséges 5-6 cm tartalék biztosítása.
Érdemes egy kis plusz helyet hagyni, körülbelül 2-3 cm-t. Ha a mosó- és szárítógép mély, akkor az oszlopnak legalább 60 + 5 + 2 = 67 cm-nek kell lennie. Ez elég lesz a gépek befogadására.
A leendő szekrény szélessége megegyezik majd mindkét mosógép szélességével, plusz egy kis, körülbelül 1 cm-es ráhagyással. Ha a mosó- és szárítógép a szokásos 60 cm-t foglalja el, akkor a fülkének legalább 61 cm-nek kell lennie. Fontos, hogy a szekrénykészítők figyelembe vegyék az anyag vastagságát. Ha a forgácslap vastagsága 1,6 cm, a szekrény számított méretei 63,2 cm lesznek.
Így kell kiszámítani az oszlop méreteit. Ezekkel a kezdeti méretekkel a mosógépszekrény magasságának 180 cm-nek, szélességének 63,2 cm-nek, mélységének pedig 67 cm-nek kell lennie. Fontos, hogy ne felejtsünk el egy kis helyet hagyni az ajtók szabad nyitásához, és hogy a mosógépet csatlakoztatni lehessen a vízellátáshoz és a csatornarendszerhez.
Hogyan lehet oszlopot csatlakoztatni a közművekhez?
Miután a berendezések telepítve vannak, azokat csatlakoztatni kell a ház közműhálózatához. Egyetlen aljzat általában elegendő a szárítógépek csatlakoztatásához. Ha a szárítógép szellőzőnyílással rendelkezik, akkor azt esetleg be kell építeni a szellőztetőrendszerbe.
Ha szellőzőszárítóval rendelkezik, a következőket kell tennie:
- keressen egy lyukat a gép testén;
- csatlakoztassa hozzá a légcsatornát (flexibilis hullámcső formájában készül, és a berendezéssel együtt érkezik), és rögzítse egy szorítóval;
- Csatlakoztassa a hullámos cső másik végét a szellőzőrendszerhez (ha nincs ilyen, akkor a csövet egyszerűen az ablakhoz kell irányítani).
Fontos, hogy a csövet a lehető legegyenesebben helyezzük el. Ha a bordás cső túl hajlított, a légáramlás zavart szenvedhet. A páraelszívó nem fog teljes kapacitással működni.
Ha az oszlopot magas páratartalmú helyiségben szerelik fel, a légcsatornát nem szabad fej felett vezetni. Ellenkező esetben a bordás csövön folyamatosan kondenzvíz keletkezik. Ebben az esetben a csövet a szárítóval egy szintben kell elhelyezni.
Ha a szárítógép kondenzációs, akkor a lefolyótömlőjét a csatornacsőhöz kell csatlakoztatni. Egyszerűbb módszer, ha a tömlőt a szárítógép működése közben a fürdőszobába vezetjük, hogy a víz lefolyjon. Ez a módszer azonban nem teljesen kényelmes.
A mosógép víz- és csatornahálózathoz való csatlakoztatása szabványos. A géphez mindig tartozik egy be- és lefolyócső. A gép közműhálózathoz való csatlakoztatásának lépésről lépésre történő leírása a berendezés kézikönyvében található.
A következő lépés az oszlop csatlakoztatása az elektromos hálózathoz. A gépekhez külön vezetéket vezethet az elektromos panelről, vagy csatlakoztathatja egy hagyományos konnektorhoz. Ez utóbbi lehetőség egyszerűbb és praktikusabb.
Fontos, hogy mind a mosógép, mind a szárítógép rendelkezzen saját földelt aljzattal.
A mosógépekhez tartozó dupla aljzat rövidzárlathoz vezethet. A megnövekedett terhelés a aljzat burkolatának megolvadását okozhatja. Ezért fontos, hogy minden készülékhez külön csatlakozási pontot biztosítsunk.
Célszerű egy maradékáram-védőkapcsolót (RCD) vagy áramkör-megszakítót beszerelni az elektromos rendszerbe. Ez megvédi a berendezést a feszültségingadozásoktól és az áramszivárgástól. Miután csatlakoztatta az oszlopot a tápellátáshoz, lefuttathat egy tesztmosási és -szárítási ciklust.
Érdekes:
Olvasói hozzászólások
Címsorok
Mosógép javítás
Vásárlóknak
Felhasználóknak
Mosogatógép







Hozzászólás hozzáadása