Mennyi energiát fogyaszt egy szárítógép?

A szárítógép fontos és drága vásárlás, amelyet felelősségteljesen kell megközelíteni, és alaposan meg kell vizsgálni az összes lehetőséget. Sajnos az eladók nem mindig tudnak egyértelműen válaszolni minden kérdésre, és ritkán adnak pontos információkat a szárítógép energiafogyasztásáról az üzletben. Ezért ezeket az információkat Önnek kell online utánajárnia, hogy elkerülje a vásárlás utáni exponenciálisan magasabb közüzemi számlákat. Nézzük meg, mennyire energiahatékonyak a szárítógépek, milyen modellek érhetők el, és hogyan válasszuk ki a megfelelőt.

Mennyi energiát fogyaszt a szárítógép?

A szárítógépek kialakítása befolyásolja kWh-fogyasztásukat. A kondenzációs, ventilációs és hőszivattyús szárítógépek jelenleg a leggyakoribb opciók a piacon, és a legenergiahatékonyabbnak számítanak. A szárítógépek fogyasztása jellemzően a következő tartományokon belül marad.

• A kondenzációs és szellőztetési opciók esetében az értékek óránként 5 kW tartományon belül vannak, ha a maximális ruhatöltetről és a standard szárítási programról beszélünk mosógépben 1400 fordulat/perc sebességgel centrifugálás után.
• A hőszivattyús készülékek nemcsak kevesebb hőt termelnek, hanem majdnem 2,5-szer kevesebb energiát fogyasztanak – ugyanazon program mellett óránként körülbelül 2 kW-ot –, mint a szivattyú nélküli gépek.

Ezek azonban csak hozzávetőleges átlagadatok, amelyek a háztartási készülékek különböző modelljeitől függően változhatnak. Pontosabb példaként felsoroljuk hat népszerű modell energiafogyasztási adatait.

• A Bosch WTM83261OE szabadon álló kondenzációs szárítógép egyszerre akár 8 kg ruhát is képes szárítani, Pamut + Szekrény üzemmódban 4,63 kWh-t, féltöltettel pedig 2,61 kWh-t fogyasztva. Messze nem a legenergiatakarékosabb szárítógép, amint azt a B energiahatékonysági besorolása is bizonyítja, de mindenképpen az egyik legcsendesebb, mindössze 53 dB-es zajszinttel. Jelenleg a Yandex.Market oldalon 999,90 eurótól kapható.
• A Beko DU 7111 GAW szabadon álló szárítógép szintén B energiabesorolású, de valamivel kevesebb energiát fogyaszt – a gyártó teljes töltet mellett, ugyanabban a „Pamut és szekrény” üzemmódban 3,92 kWh energiafogyasztást regisztrál. Ennek a kondenzációs szárítógépnek a zajszintje ismerősebb, 65 dB. Ennek a „háztartási segítőnek” az ára is vonzóbb: 599 euró.
• A Gorenje DA82IL önálló szárítógép hőszivattyúval van felszerelve, így energiafogyasztási adatai jelentősen magasabbak a korábbi szivattyú nélküli opciókhoz képest – mindössze 1,97 kWh, ráadásul maximálisan 8 kg-os töltet és a standard „szekrényes” pamutszárítási mód mellett. Ez az energiatakarékos, A++ energiaosztályú készülék ára 1039,90 euró.
• Egy másik prémium A++ osztályú képviselő a Bosch WTW85469OE szabadon álló hőszivattyús szárítógép. Teljes 9 kg-os töltettel mindössze 2,05 kWh-t fogyaszt óránként a standard „Pamut + Szekrény” beállítással. Jelenleg nem vásárolható meg a Yandex aggregátorán;
• Az egyik legjobb szabadon álló pumpás mosógép, az LG DC90V9V9W, lenyűgöző A+++ energiabesorolásával fog lenyűgözni. Még 9 kg maximális töltet mellett is mindössze 1,46 kWh-t fogyaszt óránként. Részleges töltet esetén az adatok még lenyűgözőbbek – 0,77 kWh. De ezeknek a megtakarításoknak ára van, mivel az árak 1705,50 eurótól kezdődnek.
• Végre egy újabb szabadon álló „otthoni segítő” A+++ besorolással és hozzá illő árral. A Siemens WT47XEH1OE hőszivattyús szárítógép mindössze 1,61 kW-ot fogyaszt maximálisan 9 kg-os töltet mellett, és 0,9 kW-ot részleges töltet mellett, de 1958 euróba fog kerülni.

Így megjegyezhető, hogy a hőszivattyú nélküli modellek általában B vagy az alatti osztályba tartoznak. Ha hatékonyabban szeretné használni az elektromos áramot, akkor érdemes szivattyús modelleket vásárolnia, amelyek néha óránként kevesebb, mint 1 kW-ot fogyasztanak szárításhoz.

Mi a kondenzációs hatékonysági osztály?

Mindig jó, ha az okos készülékek energiát takarítanak meg, lehetővé téve a közüzemi számlák csökkentését. Ez azonban értelmetlen, ha az ilyen készülékek nem teljesítik a rendeltetésüket, és rosszul szárítják a ruhákat. Ennek elkerülése érdekében olyan opciót kell választani, amely egyszerre takarít meg energiát és végzi a dolgát. Ehhez fontos megérteni a kondenzációs osztályokat, amelyek segítenek elkerülni a hibákat a szárítógép kiválasztásakor.

Hét kondenzációs osztály létezik, az „A” latin betűvel kezdve és a „G” betűvel végződve. Minden osztálynak megvannak a sajátos szabványai a ruhanemű maradék nedvességtartalmára vonatkozóan a ciklus vége után, amelyeket figyelembe kell venni a kiválasztáskor:

Az „A” a jelenleg elérhető legjobb választás. Az ilyen besorolású eszközök jellemzően csak 5-7% nedvességet tartanak meg, ami a lehető legjobb eredmény;

A háziasszonyok nem javasolják, hogy ezt a beállítást a maximumra állítsák, mivel a körülbelül 5%-os nedvességtartalmú ruhákat nem túl könnyű vasalni, ezért jobb, ha a kényelem érdekében kissé beállítjuk a páratartalmat.

A „B” osztály 11-20% közötti páratartalmat jelöl, ami optimálisnak tekinthető. A modern szárítógépek körülbelül 98%-a rendelkezik ezzel a kondenzációs osztállyal;

Nehéz „C” szintű szárítógépet találni a piacon, mivel ezek a készülékek jelentős mennyiségű nedvességet hagynak a ruhákban. A szárítási arány ezeknél a készülékeknél elérheti akár a 30%-ot is, ami a legtöbb szárítógép-felhasználó számára elfogadhatatlan;

És míg az előző hatékonysági osztályú háztartási készülékeket még gyártják, a „D” betűvel jelölt, akár 35%-os páratartalmat is biztosító készülékeket ma már nem gyártják;

A gyártók egykor olyan eszközöket gyártottak, amelyek fennmaradó három osztályba tartoztak: „E”, „F” és „G” (40%, 45% és 50% páratartalom), de ma már szinte lehetetlen ilyen eszközöket találni még használt állapotban is.

Ezért új „otthoni asszisztens” kiválasztásakor gondosan tanulmányozza az összes műszaki adatot. A legfontosabb, hogy ne csak az energiahatékonysági osztályra figyeljen, hogy értékes kWh-t takarítson meg, hanem a kondenzációs osztályra is, amely közvetlenül befolyásolja a szárítás hatékonyságát.

   

Olvasói hozzászólások