Melyik szárítógép jobb: szellőzéses vagy kondenzációs?

Ma már nem luxus egy modern mosógépet birtokolni otthon: a piszkos ruhák, cipők és sapkák mindössze egy-másfél óra alatt tiszták. A következő lépés a szárítás. A készülékgyártók ezt a problémát is megoldották: nincs többé szükség ruhaszárító kötelekre az erkélyen vagy ormótlan szárítógépekre; egyszerűen vásároljon egy másik „háztartási segítőt”. Azonban még mindig van valami, amit érdemes figyelembe venni: melyik szárítógépet válassza: légkeveréses vagy kondenzációs, hőszivattyús vagy hőszivattyú nélküli, mi a különbség közöttük, és melyik a jobb?

Hagyományos szellőztetés vagy modern kondenzáció?

Az európai és amerikai emberek számára a szárítógépek ismerős háztartási gépek. Az 1940-es években jelentek meg, és gyakorlatilag változatlanok maradtak sok éven át. Az egyetlen változás a modern formatervezés bevezetése és a mechanikus vezérlés elektronikusra cserélése volt. Bár ezek az eszközök a 2000-es években érkeztek a posztszovjet országokba, még mindig nem találhatók meg minden otthonban.

Több oka is van:

• kis lakások, ahol nehéz nagy mennyiségű berendezést elhelyezni;
• az áramért fizetni kell: a nap és a szél ingyen szárítja a ruhákat;
• bizalmatlanság az ilyen háztartási készülékekkel szemben.

Ha mindenképpen szeretne szárítógépet vásárolni, tekintse át a rendelkezésre álló modelleket, és döntse el, melyik a legjobb. A szárítógépek két csoportba sorolhatók: szellőzőnyílásos és kondenzációs, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei.

Szellőzés. Csatlakozást igényel a lakás szellőzőrendszeréhez: a készülék csövét vagy közvetlenül a szabadba, vagy a fürdőszobában lévő megfelelő nyíláson keresztül vezetik ki. A telepítés további szerelési munkákat igényel, amelyek gyakran meglehetősen bonyolultak és költségesek, és a csatlakoztatás után a készülék áthelyezése egy másik helyre gyakorlatilag lehetetlen.

Azoknak az országoknak a lakosainak, ahol a levegő hőmérséklete nulla alá süllyed, szintén nem szabad ezt a modellt választaniuk, mivel az ilyen szárítógép használata mínusz hőmérsékleten tilos.

Az ok egyszerű: a kifolyó kondenzvíz megfagy a kimeneti csövön, ami az egység meghibásodásához vezet.

Kondenzátor. Egy kényelmesebb szárítógép modell, amely nem igényel bonyolult alkatrészeket. A nedves ruhákból származó nedvesség egy hőcserélőn halad át, amely visszaalakítja azt folyadékká. Ez a folyadék egy tartályban gyűlik össze, ahonnan a ciklus végén eltávolítják. Ez manuálisan vagy automatikusan történik, ha egy modern modell egy speciális eszközzel van felszerelve, amely a vizet közvetlenül a csatornacsőbe vezeti.

Hőszivattyú. Modernebb és kényelmesebb kondenzációs modell. Egy külön kompresszorral rendelkezik, amely a dobból érkező nedves levegő hűtésére szolgál. Ez három célt ér el:

• a kondenzátum folyadékká alakul;
• a felesleges hőt eltávolítják a bejövő nedves levegőből;
• egy új adag levegőt melegítenek fel a dobba való további bejutáshoz.

A hőszivattyús szárítógépek hátránya az áruk, amely jelentősen magasabb, mint a kondenzációs és a légkeveréses modelleké. Azonban energiatakarékosabbak és nélkülözhetetlenek, ha nincs erkélyünk. A modern szárítógépek könnyen felszerelhetők a mosógép tetejére, így helyet takaríthatunk meg a kisebb lakásokban.

A kondenzációs szárítógépek ideális választást jelentenek a középső zónában élő családok számára, akik egész évben szeretnék használni a berendezéseiket. A modern modellek akár 8 kilogramm ruhaneműt is képesek szárítani egy óra alatt, és a további opciók elérhetősége jelentősen megkönnyíti a későbbi ruházati ápolást.

Mire figyeljünk szárítógép vásárlásakor?

Szárítógép vásárlásakor az első és legfontosabb szempont az üzemeltetési költség, vagyis az energiafogyasztás. Ezt a termék műszaki adatlapján feltüntetett energiahatékonysági osztály jelzi. A legtöbb modern háztartási készülék meglehetősen energiahatékony, és A energiahatékonysági besorolással rendelkezik, de egyes szárítógépeket továbbra is C osztályban árulnak. Ezeket a legjobb elkerülni, mivel energiafogyasztásuk és az ebből eredő számláik elképesztőek lesznek: egy szárítógép 3-4-szer több energiát fogyaszt, mint egy mosógép.

Az A energiahatékonysági osztályú gépeknél a betű mellett egy "+" jel található. Minél több "plusz" van a gépben, annál kevesebb áramot fogyaszt működés közben. Átlagosan az adatok a következők:

• A+++ — 150–200 kW/év;
• A++- 160-230 kW/év;
• A+ — 180–250 kW/év;
• A - 200-tól 290 kW/évig;
• B – 450-től 650 kW/évig;
• C – több mint 650 kW/év.

Az energiahatékonysági osztály befolyásolja a háztartási készülékek költségét, de csak kis mértékben: egy gazdaságos asszisztens kiválasztása még a középkategóriában is egyszerű. Egy másik fontos paraméter a programok. Lehetővé teszik a szárítási idő módosítását, az anyag típusának kiválasztását és a különböző beállítások módosítását. A gyártók további opciókkal is felszerelik modelljeiket, például „Gőzöléses simítás”, „Szellőztetés” és egyebek.

A következő kiválasztási kritérium a betöltési típus. A mosógépekhez hasonlóan lehet elöltöltős vagy felültöltős. Ez nem befolyásolja a szárítási teljesítményt, de a készülék elhelyezését igen. Az elöltöltős gépet a mosógép tetejére lehet helyezni, míg a felültöltős gépet alacsony felületre kell telepíteni.

Kis lakások esetében a termék méretei is fontosak lesznek. A szárítókamra átlagos méretei:

• szélesség 55-70 cm;
• mélység 55-65 cm;
• átlagos magassága 85 cm.

Ezenkívül a dob térfogata is fontos: 100 literes kapacitással egy háztartási készülék egyszerre 5-6 kilogramm tárgyat képes szárítani.

A szárítógépek meglehetősen zajosak; még a legelismertebb gyártóknak sem sikerült a zajszintet 65-70 dB alá csökkenteniük. Más háztartási készülékekhez képest a szárítógép porszívóéhoz hasonló zajt bocsát ki. Ezt figyelembe kell venni a telepítésekor: nem ajánlott hálószoba, gyerekszoba vagy dolgozószoba közelébe helyezni őket.

   

Olvasói hozzászólások