Mi az a hőszivattyú egy szárítógépben?

Szárítógép vásárlásakor a felhasználók igyekeznek a legfunkcionálisabb, mégis energiatakarékos modellt választani. A kondenzációs szárítógépek, amelyek levegőmelegítő szivattyúval vannak felszerelve, nagy keresletnek örvendenek. Nemcsak a ruhák lehető legkíméletesebb szárítását biztosítják, hanem minimális energiát is fogyasztanak a hagyományos egységekhez képest. Fedezzük fel az ilyen típusú berendezések főbb előnyeit.

Melyek a hőszivattyús szárítógépek legfontosabb jellemzői?

Mielőtt az előnyökről beszélnénk, érdemes megérteni, hogyan működnek a hőszivattyús kondenzációs szárítógépek. A készülék beszívja a levegőt, felmelegíti, és a ruhák felé fújja. A hő elpárologtatja a felesleges nedvességet a ruhákból. A szárítógépben található hőszivattyú az az elem, amely száraz, forró levegőt juttat a munkatérbe.

Mit csinál egy hőszivattyú? Az ilyen készülékkel felszerelt szárítógépek csak egyszer szívják be a levegőt. A ciklus során a levegő kering a gép belsejében, folyamatosan hűtve és újra melegítve. Ez segít minimális energiafogyasztást elérni.

A szivattyúval felszerelt szárítógépek különlegessége a zárt hőcserélő rendszer.

A zárt hurkú hőcserélőnek köszönhetően a gépnek nem kell folyamatosan energiát pazarolnia a külső levegő beszívásával és 40°C-ra való felmelegítésével. A levegő egyszerűen kering a gépen belül, és legfeljebb 30°C-ra hűl. Ez lehetővé teszi, hogy a pumpás szárítógépek minimális kilowattot fogyasztanak.

Az ilyen kondenzációs típusú gépek a következő elemekből állnak:

• dob – nedves ruhát helyeznek bele;
• motor;
• hajtómechanizmus;
• hűtőelemmel ellátott párologtató;
• szivattyú (az elem felmelegíti a levegőt, már mentesítve a nedvességtől);
• Hajszárító ventilátor – a forró levegő áramlását a munkatérbe irányítja.

A szivattyú alapú gépek működési elve rendkívül egyszerű. Nézzük meg a folyamat főbb szakaszait.

1. A levegő „belép” a rendszerbe, és a hőszivattyú felmelegíti.
2. A ventilátor a levegőáramot a dobba, a nedves ruhák felé irányítja.
3. Ahogy a dobban a hőmérséklet emelkedik, a nedvesség elpárolog az anyagból.
4. A „nedves” levegő a párologtató hűtőeleméhez kerül.
5. A párologtató lehűti a légtömegeket, és a kondenzátum egy erre a célra tervezett tartályba ülepszik.
6. A „száraz” levegő belép a hőszivattyúba.
7. A rendszerben lévő levegő újra felmelegszik.

A kondenzációs egységek nem igényelnek csatlakozást az épület közművezetékeihez; könnyen elhelyezhetők bármely helyiségben. Csak egy konnektorra van szükségük, ami nagyon kényelmessé teszi a használatukat. Szükség esetén csatornavezetékhez vagy szellőzőrendszerhez is csatlakoztathatók.

A hőszivattyús szárítógépek még kényes anyagokhoz is alkalmasak. A rendszerben lévő levegő maximum 40°C-ra melegszik fel, így biztosítva a ruhanemű kíméletes kezelését. Maga a program azonban valamivel tovább tart, mint a szivattyú nélküli szárítógépek.

A hőszivattyús kondenzációs szárítógépek fő előnye a magas energiahatékonyság. Kevesebb kilowattot fogyasztanak, mint a hagyományos modellek. Ha ilyen típusú szárítógépet választ, alacsonyan tarthatja a villanyszámláit. Azonban vásárláskor felárat kell fizetnie – ezek az egységek tíz-tizenötezer rubellel többe kerülnek, mint a hasonló, hőszivattyú nélküli modellek.

Kondenzációs szárítógép működési diagramja

A fejlett, modern, szivattyús szárítógépek mellett a piacon kaphatók megfizethetőbb, hőszivattyú nélküli modellek is. Ezek a gépek nem igényelnek közművezetékre való csatlakoztatást. Csupán egy elektromos aljzatra van szükség.

Ezeknek a gépeknek a felépítése meglehetősen egyszerű. A szárítók a következőkből állnak:

• egy dob, ahová a nedves ruhákat helyezik;
• motor;
• egy meghajtó mechanizmus, amely biztosítja a dob forgását;
• fűtőelem - „előhozza” a levegő áramlását a kívánt hőmérsékletre;
• egy ventilátor, amely „hajtja” a forró levegőt a munkakamra körül;
• egy szivattyú, amely a keletkező kondenzátum kiszivattyúzására szolgál;
• vízgyűjtő rekesz.

Ezeknek a modelleknek a működési elve kissé eltér a hőszivattyús gépekétől. A program lépései a következők:

• levegőt szívnak be;
• a fűtőelem „hozza” a levegő áramlását a beállított hőmérsékletre;
• a hajszárító forró levegőt irányít a dobba;
• a nedvesség elpárolog a dolgokból magas hőmérséklet hatására;
• a szivattyú a kondenzvizet egy speciális tálcába pumpálja;
• A szárítógép ismét külső levegőt szív be, és az algoritmus megismétlődik.

A kondenzációs gépek intelligens üzemmódjainak választéka, mind a hőszivattyúval, mind a hőszivattyú nélküli változatoknál, modellenként eltérő. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a programok és opciók számát. A következő jellemzők jellemzőek általában:

• finom szárítás;
• expressz szárítás;
• különféle anyagokból készült ruhadarabok szárítása: pamut, szintetikus, len, gyapjú stb.;
• szárítás egy bizonyos nedvességtartalomig;
• könnyű vasalás (amikor ez a funkció aktiválva van, a dobban lévő ruhák gyakorlatilag gyűrődésmentesek);
• indítási késleltetés;
• cipők, pehelyruhák stb. szárítása

Hogyan kell karbantartani a berendezéseket? A kondenzációs típusú gépek minimális karbantartást igényelnek; csak időszakosan kell leereszteni a tartályban felhalmozódott vizet, és megtisztítani a szűrőt a szöszöktől és a portól. Ezt egy-két hetente egyszer kell majd elvégezni.

A hőszivattyú nélküli gépek jelentős hátránya a magas energiafogyasztás.

A szárítógép ciklusonként többször szívja be és melegíti fel a levegőt, ami befolyásolja a kilowattfogyasztását. Ezért a pénzmegtakarítás érdekében a legjobb, ha fejlettebb, szivattyúval felszerelt modelleket választ.

Mit csinál egy szárítógépbe épített hőszivattyú? Lehetővé teszi a szárítógép számára, hogy újrahasznosítsa a meglévő, 30°C-ra lehűtött légáramlást ahelyett, hogy új levegővel töltené fel. Ez azt jelenti, hogy a szárítógép kevesebb energiát fogyaszt fűtésre és további levegőbevezetésre.

   

Olvasói hozzászólások