Hogyan működik egy mosó-szárítógép?

A beépített szárítógépekkel ellátott mosógépek egykor igazi luxuscikknek számítottak magas áruk és korlátozott elérhetőségük miatt. A gyártók azonban fokozatosan egyre több ilyen készüléket kínáltak, és sokan elkezdték a hagyományos mosógépeket mosó-szárítógépekre cserélni. Milyen alapvető kialakítású egy mosó-szárítógép, és mennyire megbízható ez a típusú berendezés?

Hogyan működik a szárítógép?

Vannak függőleges és vízszintes rakodós mosógépek is, de mindkét esetben a szárítási folyamatot ugyanazon algoritmus szerint hajtják végre, amely a vízgőz hideg felületen történő kondenzációjából áll.

A szárító egy speciális elemet – egy kondenzátort – tartalmaz, amelynek belső falait egy szelepen keresztül belépő víz hűti. A szárítórendszer egy erős fűtőelemekkel felszerelt kamrát is tartalmaz, amely növeli a vízgőz hőmérsékletét.

Maga a kondenzátor egy műanyag vagy gumi alkatrész, erős ventilátorral, amely a mosógép oldalára vagy hátuljára van felszerelve. A fűtőkamra a mosógép dobjának tetejéhez közelebb van csavarozva.

Így a kondenzátor a felső részen keresztül a szárítókamrához, az alsó részen pedig egy tömítéssel csatlakozik a tartályhoz.

Hogyan kell szárítani a ruhát?

Amikor a szárítási ciklus elindul, a gép árammal látja el a fűtőelemeket, a ventilátort, a beömlőszelepet (azon keresztül a víz a kondenzátorba jut) és a leeresztő szivattyút. A ruhákat tartalmazó dob előre-hátra forog. A kondenzátorhoz csatlakoztatott ventilátor működni kezd, és nedves levegőt pumpál a tartályból a fűtőkamrába, ahol a nedves levegő forró gőzzé alakul, és a kondenzátor üregébe kerül.

Ezzel egyidejűleg a víz lehűti a készülék falait, így belépve a forró gőzből származó összes nedvesség lecsapódik és a tartály aljára áramlik, ahol egy gumitömlőn keresztül csatlakozik a leeresztő szivattyúhoz. A szivattyú eltávolítja a hideg vizet és a kondenzvizet, miközben a forró levegő megszárítja magát és megszárítja a ruhákat.

Fontos! A szárítókamra speciális hőmérséklet-szabályozókkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák a levegő túlmelegedését. A legmagasabb szárítási hőmérséklet pamut anyagokhoz érhető el (100-120 fok).

A felültöltős gépeket egy kicsit másképp tervezték:

• A szárítókamra a tartályhoz van rögzítve.
• A ventilátor közelebb található a CM hátsó falához.
• Csak két termosztát van, amelyek egymáshoz és a fűtőelemekhez sorba vannak kötve. Az egyik a hőmérséklet-szabályozásért, a másik a túlmelegedés elleni védelemért felelős. Ezt a funkciót jellemzően a ventilátor látja el, de meghibásodás esetén a biztonsági termosztát megszakítja a fűtőelemek áramellátását.

A szárítógépeket úgy tervezték, hogy rendszeres karbantartást igényeljenek, különben nem fognak sokáig tartani. A szárítási folyamat során a ruhanemű intenzív mechanikai igénybevételnek van kitéve, aminek következtében a szálak és az apró anyagdarabok eltömítik a kondenzátort és a fűtőkamrát. Mi ebben a veszélyes? Idővel ez a törmelék összeragad, és szilárd dugót képez, elzárva a víz- és levegőbemeneteket. Néha a szálak a lapátok korlátozásával akár a ventilátort is károsíthatják.

   

Olvasói hozzászólások