Hogyan működik egy ruhaszárító szekrény

Manapság egyre többen érdeklődnek a szárítószekrények iránt. Ez a hazánkban viszonylag új készüléktípus nagyon kényelmes a mindennapi használatra. Ezek az eszközök lehetővé teszik nagy mennyiségű ruhanemű szárítását az év bármely szakában. Különböző ruhadarabokat is képesek befogadni, beleértve a kényes anyagokat is.

Beszéljünk a ruhaszárító szekrények kialakításáról. Leírjuk ezen modellek tervezési jellemzőit, és megvitatjuk, hogy milyen tulajdonságokat kell figyelembe venni az ilyen berendezések kiválasztásakor.

A szárítószekrények szerkezeti különbségei

Minden szárítószekrény nagyjából két csoportra osztható. Az első csoportba azok a modellek tartoznak, amelyek levegővel szívják el a nedvességet. Ezeknek az egységeknek a kivezető csöve vagy közvetlenül az utcára (családi házakban), vagy egy szellőzőaknába (többszintes épületekben) vezetik. Ennek a telepítési lehetőségnek vannak bizonyos korlátai – az egységet szellőzőnyílásokkal ellátott helyiségekben kell elhelyezni.

A második csoportba tartoznak a nedvességet kondenzáló modellek. Ezek a szárítószekrények speciális tartállyal vannak felszerelve a víz összegyűjtésére. A tartályt ki kell üríteni, ahogy megtelik. Az ilyen eszközök bármelyik helyiségben elhelyezhetők, és csak egy elektromos aljzatra van szükségük.

Néhány kondenzációs szárítószekrény csatlakoztatható a csatornarendszerhez. Ez szükségtelenné teszi a tartály leürítését; a víz automatikusan lefolyik.

A szárítószekrények vagy a levegővel együtt távolítják el a nedvességet, vagy egy speciális tartályban kondenzálják.

A dolgok szárítását a következő elv szerint végzik:

• A ruhák elhelyezése, az üzemmód kiválasztása és a ciklus elindítása után a fűtőelem bekapcsol;
• ugyanakkor a ventilátor működni kezd;
• A nedvesség vagy a levegővel együtt távozik a szellőzőnyílásba, vagy lecsapódik.

Néhány ruhaszárító érzékelőkkel van felszerelve, amelyek figyelik a szárítókamra belsejében lévő páratartalmat. Ez lehetővé teszi a ciklus leállítását, amikor a ruhák teljesen megszáradtak. A folyamat felgyorsítása érdekében ajánlott a ruhákat a szárítógépbe helyezés előtt kicentrifugálni.

Bár ritka, de előfordulhatnak infravörös sugarakkal működő szekrények. Ebben az esetben a nedvességet szintén fűtéssel távolítják el, de egy fontos különbséggel. A ruhákat úgy kell elrendezni, hogy ne takarják el egymást az elektromágneses sugárzás forrásától.

Vagy talán jobb lenne egy szárítógépet venni?

Kétféle ruhaszárító berendezés létezik: szekrények és gépek. Mik az ilyen típusú berendezések előnyei és hátrányai? Hogyan működnek? Melyik a jobb?

A szárítógép mérete megegyezik a mosógép méretével. Ráadásul ez a két egység egymásra is helyezhető, így helyet takaríthat meg. A szekrényt továbbra is külön kell beszerelni.

A szárítógép forgó dobbal rendelkezik. Ez gyorsabb szárítást tesz lehetővé, mivel a dob mozog, így a nedvesség gyorsabban elpárolog a ruhákból. Míg a legrövidebb ciklus egy szekrényben 1 órát vesz igénybe, egy szárítógépben ez 20 perc.

A szoftvert tekintve a gépek több elérhető móddal rendelkeznek. Átlagosan 5-7 algoritmus létezik, szemben egy ruhásszekrény 3-4-ével. Ez azonban nem különösebben fontos, mivel a felhasználók általában két vagy három programmal is elboldogulnak. Általában a következők elegendőek:

• deformációra hajlamos tárgyak kíméletes szárítása;
• gyors ciklus;
• intenzív szárítás vastag, többrétegű ruházathoz;
• hosszú távú üzemmód mérsékelt hőmérsékleten felsőruházat és ágynemű szárításához.

A szárítási sebesség csökkenését könnyen ellensúlyozzák a szárítószekrény egyéb előnyei. Ezeknek az eszközöknek az előnyei a következők:

• Szinte bármilyen ruhadarab szárítható a szekrényekben – kasmírkabátok, díszített darabok, terjedelmes pehelykabátok, téli és félszezoni cipők, szőrmekabátok, takarók;
• A szekrénybe kiegészítőket is be lehet pakolni: kalapokat, panamákat, kötött stólákat, selyemsálakat, kesztyűket stb.;
• A vállfákra akasztott vagy polcokra hajtogatott tárgyak nincsenek kitéve súrlódásnak, így hosszabb ideig megőrzik megjelenésüket és tulajdonságaikat.

A ruhakapacitás a szárítógép és a szekrény modelljétől függ. A dobokat gyakran úgy tervezik, hogy kevesebb ruhadarabot tudjanak befogadni, mint a kosarakat. Az üzletekben azonban ma már nagyon tágas gépeket is kínálnak, amelyek 9-10 kilogramm nedves ruhát is képesek befogadni.

Nem kell azonnal kivenni a ruhákat a szárítógépből a ciklus vége után. Egész nap ott lóghatnak anélkül, hogy gyűrődnének. Nem ajánlott a ruhákat akár néhány órára is a dobban hagyni, mert ez gyűrődést okoz.

A szárítógépek csendesebbek, mint a mosógépek. Ez könnyen megmagyarázható – nem kell folyamatosan forgatniuk a dobot. A fűtőszál csendesen melegszik fel, és a ventilátor sem ad ki hangos zajt.

Költség szempontjából a szárítógépek drágábbak, mint a mosógépek. Ezért vásárlás előtt fontos eldönteni, hogy mely kritériumok fontosabbak: az ár és a kompakt méret, vagy az, hogy bármilyen ruhadarabot meg tud-e szárítani.

Mire figyeljünk szekrény vásárlásakor?

Ruhaszárító vásárlásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. Szárítószekrény kiválasztásakor vegye figyelembe a gyártót, a költségeket, a munkatér térfogatát és az energiafogyasztást. Ezek a főbb jellemzők. Sok vásárlót érdekel a készülék kialakítása és méretei is.

Milyen méretű szárítógépet válassz? Ez a családod méretétől és a mosógéped kapacitásától függ. Kényelmes, ha az összes ruhát egyszerre be tudod pakolni a szárítógépbe, ahelyett, hogy két adagra kellene osztani.

A szárítószekrény standard méretei 60 x 60 x 180 cm, ami egy átlagos négytagú család számára bőven elegendő. Keskeny, 50 centiméter széles egységek és kétkamrás modellek (120 cm széles) is kaphatók.

A 180-200 cm magas szekrények ideálisak hosszú ruhák szárítására: ruhák, esőkabátok, kabátok, szőrme termékek.

Az energiafogyasztás fontos mutató. Az ilyen készülékek teljesítménye jellemzően 2000 és 4000 watt között mozog. Minél alacsonyabb az energiahatékonysági besorolás, annál több kilowattot fogyaszt a szárítógép, és annál magasabb lesz a számla.

A szakértők legalább „A” energiahatékonysági besorolású szárítószekrények vásárlását javasolják. Ez biztosítja az energiamegtakarítást. A kiválasztott program a kilowattóra-fogyasztást is befolyásolja: minél hidegebb a szárítási ciklus, annál alacsonyabb a fogyasztás.

Egy másik fontos tényező a nedvesség eltávolításának módja. A szárítógép lehetséges telepítési helyét az határozza meg, hogy szellőztetést igénylő vagy kondenzációs modellről van-e szó.

Egy szárítószekrényt nem lehet elrejteni – látható helyen van. Ezért a gyártók letisztult, stílusos dizájnt adnak neki, mindenféle sallang nélkül. A készülék jellemzően fehér vagy szürke színű. A fő hangsúly a belső tér hatékony elrendezésén van.

A készülék hatékonysága magasabb lesz, ha a vállfák és polcok stratégiailag vannak elhelyezve. Ezért fontos odafigyelni a szekrény belső elrendezésére. A ventilátor által generált légáramnak minden darabot el kell érnie az egyenletes száradás biztosítása érdekében.

Válassz olyan szekrényt, amelynek polcai szükség esetén lehajthatók. Ez ideális hosszú tárgyak függőleges szárításához. Az is praktikus, ha az ajtón kampók vannak a kiegészítők, például sapkák, kalapok és sálak felakasztásához.

   

Olvasói hozzászólások