Miért kell hőszivattyú a szárítógépben?

A szárítógépeket korábban két típusra osztották: kondenzációs és kiszellőztetéses. A fejlődés folyamatos, és ma már egyre fejlettebb, hőszivattyúval felszerelt gépek is kaphatók a piacon. A reklámok szerint ezek a modellek többszörösen hatékonyabbak, mint a fűtőelemekkel ellátott egységek.

Fedezzük fel, hogyan működik a hőszivattyú egy szárítógépben. Milyen előnyei vannak a modern hőszivattyús technológiával rendelkező modelleknek? Hogyan működnek ezek a fejlett szárítógépek?

Hogyan működik az új kialakítású szárítógép?

Általánosságban elmondható, hogy a hőszivattyús szárítógépek a kondenzációs és a szellőzéses szárítógépek legjobb tulajdonságait ötvözik. Ahelyett, hogy a nedves levegőt visszavezetné a helyiségbe, a készülék egy "fűtőállomásra" irányítja azt. A cseppek leülepednek és a kondenzvíz-gyűjtő rekeszben maradnak, míg a száraz levegő visszakerül a dobba.

A hőszivattyús szárítógépek kevesebb energiát fogyasztanak, mint más modellek.

Ezeknek a szárítógépeknek a megnövekedett energiahatékonyságát egyszerűen magyarázzák. A készülék egy „adag” levegőt vesz ki, és azt többször újra felhasználja. Ez legalább 30-40%-kal csökkenti az energiafogyasztást.

A hőszivattyús gépek a következő kialakításúak:

• párologtató (ez egy speciális kamra, ahol a nedvesség kondenzálódik);
• közvetlenül egy hőszivattyú (a hőszivattyú elem újramelegíti a korábban felhasznált levegőt, hogy újra üzembe helyezhesse);
• hajszárító (légáramlatokat hajt a gép belsejében).

A hőszivattyús mosógépek meglehetősen egyszerű elven működnek. A készülék egy meghatározott műveletsorozatot hajt végre, amelyet addig ismételnek, amíg a dobban lévő ruhanemű meg nem szárad. A ciklus során:

• a szivattyú felmelegíti a levegőt;
• a hajszárító forró levegőt juttat a dobba, a ruhákhoz;
• a nedvesség elpárolog a ruhákból;
• a nedves levegőt kiszivattyúzzák a munkakamrából, és a párologtatóba irányítják;
• a nedvesség lecsapódik és egy speciális tartályban gyűlik össze;
• A száraz levegő a szivattyúba kerül, ahol újra felmelegszik.

A ciklus ismétlődik. Amint a dobban lévő érzékelők érzékelik a ruhanemű kívánt maradék nedvességtartalmát, a program leáll. A hőszivattyús szárítógépek kíméletesebb szárítást biztosítanak a ruhák számára.

Miért kíméletesebb a szárítás? A hőszivattyú maximum 40 Celsius-fokra melegíti fel a levegőt, és ez a maximális hőmérséklet. Ez a hőmérséklet még a legkényesebb ruhadaraboknak sem árt.

A kondenzáció során a levegő lehűl, de csak kis mértékben. Ezért a gép rövid idő alatt képes 40 Celsius-fokra felmelegíteni. Ezért a hőszivattyús szárítógépek minimális energiafogyasztással rendelkeznek.

Így a hőszivattyús szárítógépek fő előnyeit figyelembe lehet venni:

• fokozott energiahatékonyság;
• a ruhanemű kíméletesebb szárítása.

Az ilyen szerkezettel rendelkező készülékek egyetlen hátránya a magasabb ára. A továbbfejlesztett szárítógépek ára legalább 20-30 százalékkal magasabb, mint a fűtőelemmel ellátott gépeké. Idővel azonban a villanyszámlád jelentősen alacsonyabb lesz.

Mi a helyzet egy kondenzációs készülékkel?

Mind a hőszivattyús, mind a fűtőelemes egységek kondenzációs egységek. Csak áramra van szükségük. A csatornacsatlakozás opcionális, mivel a nedvességet egy speciális tartályban gyűjtik össze a gép belsejében. A felhasználónak csak rendszeresen kell ürítenie a tartályt.

A fűtőelemmel ellátott kondenzációs szárítók kialakítása a következőket tartalmazza:

• dob, motor és hajtószíj;
• fűtőelem;
• ventilátor (feladata a levegő elosztása a gépben);
• szivattyú (kondenzált nedvesség szivattyúzására);
• kondenzvíz-gyűjtő tálca.

A meghajtás és a motor forgatja a dobot, egyenletesen elosztva a forró levegőt a ruhákon. A fűtőelemekkel ellátott kondenzációs szárítógépek működési algoritmusa általában a következő:

• a gép fűtőelem segítségével melegíti a kívülről érkező levegőt a kívánt hőmérsékletre;
• a hajszárító forró levegőt juttat a kamrába, a dolgokhoz;
• megkezdődik a párolgási folyamat, a levegő nedvességgel telítődik;
• a szivattyú nedves levegőt pumpál egy tartályba, ahol kondenzáció keletkezik;
• A szárítógép ismét külső levegőt szív be, és egy fűtőelemmel felmelegíti.

A hőszivattyús szárítógépek egyszer szívják be a külső levegőt, majd újra felhasználják azt, míg a fűtőelemes gépek többször is beszívják a levegőt, és folyamatosan áramot fogyasztanak a fűtésére.

Az elérhető opciók tekintetében a fűtőelemekkel rendelkező mosógépek nagyjából ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkeznek, mint a hőszivattyús szárítógépek. Az alapfelszereltség a következőket tartalmazza:

• különféle szövetek szárítására szolgáló programok;
• szárítás páratartalom szerint;
• expressz mód;
• késleltetett indítási időzítő;
• „Gyűrődésgátló” rendszer;
• kíméletes szárítási lehetőség.

Néhány modell speciális szárítási programokkal rendelkezik:

• cipők;
• felsőruházat;
• ágynemű;
• gyerekjátékok stb.

A fűtőelemekkel ellátott kondenzációs szárítógépek viszonylag egyszerű kialakításúak, így olcsóbbak, mint a hőszivattyús szárítógépek. Jelentős hátrányuk a magas energiafogyasztásuk. Ez a megnövekedett energiafogyasztás annak köszönhető, hogy a készülék folyamatosan új levegőt szív be, és azt a kívánt hőmérsékletre melegíti.

A kondenzációs gépek karbantartását illetően a felhasználónak a következőket kell tennie:

• időben tisztítsa meg a szöszszűrőt;
• rendszeresen engedje le a kondenzvizet a tartályból.

A szárítógép kezelőpaneljén általában található egy teli kondenzvíztartály jelző. Figyelje a jelzőfényt, hogy elkerülje a túlfolyást. Azt is javasoljuk, hogy néhány havonta tisztítsa meg a gép hőcserélőjét, mivel ott por gyűlhet fel.

Milyen típusú felszerelést érdemesebb vásárolni?

Megvizsgáltuk a szárítógép szivattyújának célját és előnyeit. Más tekintetben azonban a hőszivattyús és a fűtőelemes szárítógépek nagyon hasonlóak. Ezért egy új „otthoni asszisztens” kiválasztásakor a szárítási módszer mellett a következőket is figyelembe kell venni:

• Maximális töltetkapacitás. Ideális esetben a szárítógépnek ugyanannyi ruhát kell befogadnia, mint a mosógépnek. Így minden tiszta ruhadarab egyszerre szárítható.
• Szoftveres „töltelék”. Az üzemmódok köre a mosógép modelljétől függ. A modern szárítógépek, mind a fűtőelemmel, mind a hőszivattyúval, legalább 10 algoritmussal rendelkeznek, beleértve az intenzív, a kímélő és az expressz szárítást. Egyes készülékek speciális funkciókkal is rendelkeznek, például „Cipők”, „Szellőztetés”, „Játékok” és mások.
• Egy érzékelőkészlet. A legjobb, ha a gép rendelkezik olyan elemekkel, amelyek figyelik a ruhanemű nedvességtartalmát, a kondenzvíztartály telítettségét jelző jelzőkkel, szöszszűrővel stb.

A fűtőelemes mosógépek és a hőszivattyús szárítógépek telepítése között nincs különbség. Csak egy hálózati aljzatra van szükségük. Nincs szükség lefolyó- vagy szellőzőrendszerhez való hozzáférésre. Ezek az egységek önállóan is működhetnek.

Szükség esetén kondenzációs gépek csatlakoztathatók a csatornarendszerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a nedvesség közvetlenül a lefolyóba folyjon. Ez teljes mértékben a felhasználó belátásától függ.

A fűtőelemmel ellátott gépek és a hőszivattyús szárítógépek közötti fő különbség az eltérő energiahatékonysági osztály. A szivattyúval ellátott készülékek sokkal kevesebb kilowattot fogyasztanak, mint a fűtőelemmel ellátott készülékek. A modellek árában is jelentős különbség van – a hőszivattyús egységek költsége magasabb.

A hőszivattyús gépek működés közben segítenek pénzt megtakarítani, míg a fűtőelemmel ellátott szárítógépek vásárlás után is spórolhatnak.

Mit állapíthatunk meg? A fűtőtesttel ellátott kondenzációs szárítógépek azoknak a felhasználóknak ajánlottak, akik egy költséghatékony modellt keresnek a funkcionalitás vagy a konstrukció minőségének feláldozása nélkül. Ezek a szárítógépek a lehető legrövidebb idő alatt szárítják meg a ruhákat (mivel a dobban lévő levegő akár 60-70 Celsius-fokot is elérhet). Fontos azonban megérteni, hogy ez hosszú távon nem fog pénzt megtakarítani az energiaszámlákon.

A fűtőelemmel ellátott népszerű kondenzációs modellek közül a következőket lehet megkülönböztetni:

• Hotpoint DSH 725 H;
• Weissgauff WD 6148 D;
• Gorenje DP7B.

A hőszivattyús szárítógépek ideálisak azok számára, akik nem akarnak túlköltekezni a készülékükön. Ezek a szárítógépek minimális energiát fogyasztanak. Működés közben nem melegszenek fel, ami további előny.

A hőszivattyús szárítógépek további előnye a kíméletes szárítás, maximum 40 Celsius-fokos hőmérséklettel. Ezek a gépek még kényes ruhák szárítására is alkalmasak. Népszerű modellek a következők:

• Candy Smart Pro CSLO4 H7A2DE-07;
• Bosch WTW85540EU;
• Weissgauff WD 599 DC.

Így mind a fűtőelemes kondenzációs szárítógépek, mind a hőszivattyús modellek képesek hatékonyan szárítani a ruhákat. A szárítógép kiválasztása az egyes vásárlók preferenciáitól és költségvetésétől függ. Lehetetlen azt állítani, hogy az egyik szárítógép egyértelműen gyengébb. Mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei.

   

Olvasói hozzászólások